Ez történik, ha az ember véletlenszerűen választ könyveket

Két remek utópia ajánlója Laurától
2016-02-11 - Pagony

Egy olvasni szerető ember életében boldogságos érzés, amikor egy plafonig érő polc előtt áll, ami telis-tele van friss, ropogós könyvekkel, és azon dilemmázik, hogy ugyan melyik darabot vegye le elolvasás végett. Így álltam én néhány héttel ezelőtt a Pagony ifjúsági polcrésze előtt, és találomra választottam, beleugorva az ismeretlenbe…

Lauren Oliver: Delírium című könyve lett az első befutó, majd – miután ez egy trilógia első része volt –, követte őket a Káosz és a Rekviem című rész is, hogy tényleg a történet végére járjak. A másik választásom pedig Lois Lowry regénye, Az emlékek őre volt. A véletlenszerű választást az tette igazán érdekessé, hogy mindkét írás különböző jövőképet vetít az olvasók elé. Kétféle elképzelést arról, hogy szeretné az emberiség a problémákat minimalizálni, és egy élhetőbb világot berendezni, ám mind a két regényben lelepleződik ezeknek a csinált társadalmaknak a fogyatékossága.

A trilógia igazi amerikai történet. Ott is játszódik az Egyesült Államok keleti partvidékén, valóságos helyszíneken, valamikor a meghatározhatatlan jövőben. Ez nem egy futurisztikus miliő, rohamosan fejlődő technikával, inkább egy "elfáradt" világ, ahol egyre kevesebb a nyersanyag és az energiaforrás. Az ebből adódó társadalmi feszültségek megelőzése az emberi agy "átállításával" küszöbölhető ki.

Éppen ezért abban az elképzelt világban a civilizált társadalom tagjai 18 éves koruk felett kötelező kezelésen esnek keresztül, mely az agyban kikapcsolja azokat az érzelmeket, melyek befolyásolhatják az egyén kedélyállapotát. Minimalizálják a szélsőségek megélését. Kiölik például az emberekből a szerelem képességét. A rendszer jelöli ki a megfelelő házastársat, akivel szenvedélymentesen kell leélni egy egész életet. A kikezelt embereknek nem kell félni a csalódástól, a szívfájdalmaktól, a beavatkozás után már senki sem sajnálja magát azért, mert szegényebb, vagy kevésbé sikeres. Senki nem sopánkodik a sorsán. Lebutítottan, de tulajdonképpen elégedetten élik a hétköznapjaikat. A politikusok pedig kényük-kedvük szerint irányíthatják őket, mint egy nagy birkanyájat.  Azok, akik fellázadnak a rendszer ellen, vagy a kezelés ellenére is szerelembe esnek, üldözötté válnak. A körülkerített civilizált területeken kívül, az úgynevezett vadonba kényszerülnek, ahol nomád körülmények között tengetik a napjaikat, és próbálnak túlélni és szervezni az ellenállásukat.

A trilógia főhőse egy kezelés előtt álló fiatal lány, aki már számolja vissza a napokat a műtétig, hogy végre megszabadulhasson gyötrő félelmeitől, rovott múltjától. Édesanyja ugyanis visszaeső volt, a család szégyene, aki szerelemből szült. Léna retteg magától, az anyai gének jelentkezésétől. Alig néhány héttel a kikezelés előtt félelmei valóra vállnak. Találkozik egy fiúval, akinek ott van ugyan a kikezelés sebhelye a fején, ám kiderül róla, hogy ő igazából ellenálló, hamis papírokkal és hamis sebhellyel. A sorsdöntő találkozással kitörnek az elfojtott érzelmek, és átveszik az uralmat a lányon. Kezdi tisztán látni azt a rendszert, amiben eddig ő is a nyáj részeként létezett. A fiú a legnagyobb veszélyek közepette átviszi a vadonba is, ahol megtapasztalhatja, hogy mi az ára a szabadságnak. A rendszer ellen lázadók nagy nélkülözésben élnek, küzdenek a természettel, az éhséggel, és a katonai rajtaütés folyamatos veszélyével. Léna mégis döntésre jut. A szerelmet és a nehéz szabadságot választja.

A Káoszban, a második kötetben, Léna Vadonban való boldogulását követhetjük végig. A legnagyobb kétségbeesésében a túlélő ösztöne vezeti el egy csapathoz, akik maguk közé veszik az élőhalott lányt. Hosszú időbe telik, míg belekeményedik a kegyetlen hétköznapokba, és elnyeri a csapat bizalmát. Meg kell szokni az éhezést, a hideget, és a halál állandó jelenlétét. Amikor elég erősnek érzik a lányt, beszervezik az ellenállásba, és New Yorkba küldik hamis papírokkal. Egy összeesküvés közepette megmenti Julien Finemann életét, aki a DMA, a legmarkánsabb ideológiai párt vezérének fia. Fogságba esnek, hosszú ideig összezárva kell létezniük, majd a legveszedelmesebb körülmények között, csakis egymás bizalmára alapozva eltervezik, hogy megszöknek...

A trilógia harmadik részében, a Rekviembenszerelmi háromszöggé alakulnak az érzelmek… A történet új nézőpontot is kap, Léna egykori jó barátnőjének életét követve. Hana, a szép, sikeres lány, akinek a polgármester fiát ítélték társul, a legnagyobb fényűzésben készül leendő esküvőjére. Ő már túlesett a kezelésen, mégis nyugtalan, zaklatott. Mintha nem hatott volna rá a beavatkozás. Léna és Hana története egymás mellett halad, és a regény végére, a forradalom kirobbanására összefonódik.

Míg Lauren Oliver regénye egy érdekes és izgalmas sztori, addig Lois Lowry könyve felkavaró, tele nagy kérdésekkel és mély gondolatokkal. Az ő jövőképében látszólag létrejött a tökéletesen működő társadalom. Az emberek harmonikus családokban élnek. Nincsenek szélsőségek, mindenkinek egyenlő jut mindenből. Mindenkire meghatározott sors vár,melyről a bölcsek tanácsa dönt. Így arról is, hogy egy gyermek a 12 életévét betöltve milyen hivatás mellett kell kikössön.

Jonasra, a regény főszereplőjére különleges sors vár. A legbölcsebb ember, az emlékek őrének utódjául választják. A tanulási folyamat során a fiú fokról fokra kezdi megérteni, hogy mi az ára annak az idillinek tűnő életnek, amit élnek, és hogy a látszólagos boldogság mögött milyen titkok rejlenek. Tanítójának az a feladata, hogy átadja az emberiség emlékeit, legyenek azok jók, vagy rosszak. Az emlékekkel együtt pedig azok megélése, az öröm, a bánat is Jonas birtokába kerül, ami hatalmas felelősség, és rengeteg fizikai fájdalommal is jár. Egyetlen ember őrizheti az emlékeket ezzel kímélve, vagy megfosztva embertársait az élet szélsőséges megélésétől. Jonas pedig úgy dönt, fellázad ez ellen a hazug lét ellen...

Laura ajánlója

Kapcsolódó termékek

Az emlékek őre
Az emlékek őre Neked: 3392 Ft Eredeti ár: 3990 Ft Listára Kosárba