Grossman világa

Ismerd meg a szerzőt!

Van néhány kortárs író, akit a világsiker ellenére kevesen ismernek nálunk. Ezek a kevesek viszont nagy becsben tartják őket. Frazier, Verghese, és mindenekelőtt Grossman. Utóbbit az különbözteti meg a többiektől, hogy gyerek- és ifjúsági könyveket is ír. A Pagonynál büszkék vagyunk rá, hogy elsőként adtuk ki magyarul egyik kicsiknek szóló könyvét: Zsiráf és irány az ágy!

Ha David Grossman művei tényleg azokról a dolgokról szólnának, amiket a fülszövegek, recenziók, életrajzok vagy a róla szóló wikipedia-szócikkek írnak róluk, nem ő lenne David Grossman. Sokan sokféleképpen igyekeztek már egyszerűsítő dobozokba zárni, szerencsére elég reménytelenül. Őt és a könyveit nem lehet két mondatban összefoglalni.

solem_alechem.jpg

Írt regényeket, drámát, gyerekkönyveket, gyerekoperát, verseket, esszéket és interjúköteteket, műveit több mint harminc nyelvre fordították le. Jeruzsálemben született, egyszerű munkáscsaládban. Igazi könyvmoly gyerek volt, és amikor apja buszvezetőből könyvtárossá képezte át magát, David úgy érezte, a mennyországban jár. Apja bátorította irodalmi érdeklődését. „A legnagyobb dolog, amit kaptam tőle, Sólem Áléchem volt“, mondta később. Kilencévesen megnyerte egy országos irodalmi vetélkedőt, amelynek témája Áléchem művei voltak. Nem sokkal később gyerekszínészként kezdett dolgozni a közszolgálati rádióban, ahol huszonöt évig dolgozott, idővel szerkesztőként, szerkesztő-riporterként és a legnevesebb hírmagazin műsorvezetőjeként. Közben filozófiát és színházat tanult az egyetemen, és katonai szolgálati idejét is kitöltötte. A rádióból 1988-ban távolították el, amikor megtagadta a palesztin vezetés legfontosabb nyilatkozatainak elhallgatását. Azóta is ismert politikai aktivizmusáról, békepárti, mindkét fél meghallgatását szorgalmazó és szélsőségellenes nyilatkozatairól.

a_vilag_vegere.jpg

Grossman nem fér bele a neki szánt dobozokba. Egy doboz: a szélsőjobb tipikus naiv, pacifista baloldali értelmiséginek próbálja ábrázolni, aki nem engedné a gyerekeit háborúba; miközben ő maga a Jom kippuri háború idején a katonai hírszerzésnél szolgált, egyik fia, Uri pedig a 2006-os libanoni háborúban esett el harckocsiparancsnokként. Még egy doboz: eddigi talán legfontosabb regénye, A világ végére az angol nyelvű kiadások fülszövege szerint az izraeli-palesztin konfliktusról szól. A magyar kiadás szerint pedig fia elvesztését akarta kiírni magából. Ez olyan, mint azt írni a Zabhegyező borítójára, hogy egy tanulási nehézségekkel küzdő fiú története.

A világ végére valóban árnyalt képet ad az izraeli-palesztin konfliktusról is,csakhogy eközben az ezredforduló legfontosabb szerelmes regénye, családregénye (nem a megszokott értelemben), belső utazása, korhű és őszinte kapcsolati szőttese, a kortárs irodalom egyik csúcsa. Minden rajongójának más a kedvence a regényből. Nekem az eddig sehol nem látott családi intimitás, a szülők és gyerekeik. Egy barátomnak a szokatlanul is gyönyörű szerelmi háromszög szála. Másnak az egymás mellett elbeszélő kultúrák és emberek. Hát ilyen író Grossman, és ez az összetettség – nem pedig bonyolultság vagy bonyolítás; művei letehetetlenül olvasmányosak – minden könyvére jellemző.

futni_valakivel.jpg

A Futni valakivel c. regénye például egy ifjúsági sorozatban jelent meg magyarul, ami jó dolog, de közben érdemes tudni róla, hogy nem csak ifjúsági regény. Körülbelül annyira az, mint a Zabhegyező vagy A legyek ura. Nagy – és teljesen más – élményt nyújt a 15-20 éves korosztálynak és a 20-99 évesnek egyaránt. Főhősei tizenhat évesek, egy fiú és egy lány. Aszaf a világ legunalmasabb nyári munkáját végzi a városházán, míg egy nap egy talált kutyát bíznak rá, keresse meg a gazdáját. A kutya végigvonszolja a fiút Jeruzsálem utcáin, és a város közepén a világtól elzárva élő görög apácán át a lányhoz, Tamarhoz vezeti. A különös lány merész titkos küldetésen jár: egy drogfüggő fiút igyekszik megmenteni. Grossman elképesztő karaktereket teremt ebben a könyvben is: ugyanolyan nehéz itt is belegondolni, hogy egy hatvanas férfi ilyen jól ír meg két ennyire különböző tizenévest. Vagy egy középkorú nőt, A világ végére Oráját. Bár rajongunk az olyan írókért, akik így belelátnak az emberekbe, gyakran borzongunk is kicsit a vesébe látó tekintetüktől. Grossman nem ilyen. Valószínűleg az a titka, mint Fellininek: szereti a szereplőit.

 

zsiraf_es_irany_az_agy_borito_500px.jpg

Megjelent magyarul egy másik ifjúsági regénye is, bár ez, A villámkölyök inkább a kiskamaszok, kamaszok korosztályának szól. Izgalmas, nyomozós identitáskereső (vagy a lét értelmét kereső?) történet, amit minden 12-15 évesnek érdemes a kezébe adni. És most, hogy visszakanyarodtunk a gyerekkönyveihez, amikből, reméljük, több is megjelenik a közeljövőben,  A villámkölyök és a Zsiráf és irány az ágy kapcsán érdemes hozzátenni még egy életrajzi adatot: a szerző felesége, Michal, gyerekpszichológus. Ez talán sok mindent megmagyaráz.

Két könyve jelent még meg Magyarországon. A Man Booker díjas Egy ló besétál a bárba, és az Oroszlánméz című, Sámson mítoszát tárgyaló esszéregénye. Négy könyvéből készült eddig film.

Aki eddig nem olvasott tőle semmit, nem tudja, mit hagyott ki. Én azt ajánlom, irány az ágy: olvassatok fel Grossmant a kicsiknek, aztán ha elaludtak, vegyétek elő valamelyik regényét magatoknak.

Itt olvashatod Hunor korábbi cikkét a Zsiráf, és irány az ágy! című könyvről.

Itt pedig bele is olvashatsz.

Ha pedig megrendelnéd, kattints ide!

(A cikk nyitóképének forrása: Roberto Ricciuti/Getty Images)