Keress a mélyben!

Reméljük, Kertész Erzsi új könyvével feltámad itthon a gyerekeknek írt történelmi regény. Mert ebből a könyvből az is kiderül, milyen klassz ez a szinte elfeledett műfaj. Ismerd meg a szerző legújabb regényét egy évszázadokra feledésbe merült föld alatti verem rejtélyéről, és egy iskolás fiú izgalmas régészeti kutatásáról!

Nagyon szerettem a történelmi ifjúsági regényeket kiskamaszkoromban. A Koppányi aga testamentumát, a Rab ember fiait. Később nyilván az Egri csillagokat. Különösen vonzottak azok, az én gyerekkoromban ritkaságszámba menő könyvek, amelyekben kortárs gyerekek csöppennek bele történelmi nyomozásokba, régészkedésbe – Hegedűs Gyula írt ilyeneket, meg Zbigniew Nienacki (vajon emlékszik valaki rajtam kívül Autócska úrra?). Kerestem ezeket a könyveket, bár egy picit mindig csalódtam bennük. Vagy a kortárs gyerekek nem voltak bennük elég életszerűek, és a történelmi rejtély volt izgalmas, vagy fordítva. Na, A sárkány nyomában pont megfelelt volna az igényeimnek. Ez lett volna az a könyv, amit szent grálként mutatok fel a barátaimnak: ezt olvassátok el, pupákok!

Kertész Erzsi legújabb regénye mindkettőben erős. Ott a helye minden történelmi kalandregényt kedvelő gyerek polcán, meg azokén is, akik még nem tudják, hogy érdekli őket a történelem. Miután a bevezetőben megismertük a két főhőst, a 16. században élő és a mai kisfiút, két eltérő és mégis nagyon hasonló utazáson vehetünk részt. Az első részben Gáspár kalandjait követve a török megszállás előtti Pásztón járunk, az oskolamester házában és a város alatti pincerendszerekben. Valós helyszíneken és valós történelmi események között. A másodikban pedig Dani nagyon is mai iskolai helyzeteiben találjuk magunkat, amik lassan egy izgalmas régészkaland felé vezetnek.

A rejtélyek és izgalmak mellett mindkét fiú életét, mindennapjait, gondolatait átélhetően mutatja be a szerző. Jók a párhuzamok, az egymásra rímelő elemek is. És elgondolkodtatóak a különbségek: mit tud a világról egy gyerek 1551-ben, és mit 2019-ben, mit gondolnak róla, és milyenek a hétköznapjaik. Bele lehet bújni a könyvbe, és pont ettől jó egy történelmi regény. Ugyanakkor hozza azt is, amit a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalomban szeretünk: valódi, hús-vér gyerekek a főszereplők, akikkel lehet azonosulni. Hibáznak és tépelődnek, morgolódnak és zavarba jönnek, miközben rátalálnak az útra. Nem idealizált hősök. Persze ettől még a mai gyerekek is élvezhetik Mórát, Feketét vagy Gárdonyit, de biztos vagyok benne, hogy mindenképpen jólesik nekik azok előtt vagy közben ezt a mai, eleven könyvet olvasni. Nagyon remélem, hogy mások is követik még Kertész Erzsi példáját, vagy hogy ő maga folytatja az írást ezen a vonalon.

Az külön élvezetessé teszi A sárkány nyomábant, hogy egy valós régészeti szenzációhoz, a pásztói oskolamester házához és a titkos pincerendszerhez kötődik, és hogy az író munkáját a feltárást vezető Valter Ilona segítette. Ha már itt tartunk; soha nem olvastam még gyerekkönyvben ilyen baromi jó utószót.