Miért akarnak a kamaszok meghalni?
Miért akarja valaki eldobni az életét még mielőtt igazán elkezdődhetett volna? Hogyan segíthetünk a kamaszoknak, akik öngyilkossági gondolatokkal küzdenek? A Vészkijárat sorozat harmadik része, Jónína Leósdottir Halálkomoly című könyve többek között ezekre a kérdésekre is megadja a választ.
2012-ben a második leggyakoribb halálozási ok a 15-29 éves korosztályban az öngyilkosság volt. De miért akarnak a kamaszok meghalni? Mikor dönt úgy valaki, hogy véget vet az életének? A Semmelweis Egyetem így határozza meg ezt az állapotot:
„Az öngyilkosság szándékos önpusztítás, az élettörténetbe ágyazott olyan krízisállapot, amelyből a kiutat az egyén csak élete elpusztításában találja meg.”
Kicsit egyszerűbben és közérthetőbben megfogalmazva, bárki (igen, jól írtam, bárki) kerülhet olyan helyzetbe, amikor azt gondolja, hogy az egyetlen megoldás az lehet, ha véget vet az egésznek, az életével együtt. Mit tehetünk? Hogyan előzhetjük meg a tragédiát?
Hogyan ismerhetjük fel, ha valaki erre készül?
Milyen jelzéseket ad le a környezetének az a kamasz, aki az öngyilkosságra készül? Legtöbbször valamilyen módon megpróbál segítséget kérni. „Az öngyilkosság sosem úgy következik be, mint derült égből a villámcsapás. A terhelt diákok környezetüknek figyelmeztető jelzéseket adnak le.” Pár éve megrázta a világot Amanda Todd esete. Amanda 16 évesen közzétett a YouTube-on egy segélykérő videót, majd nem sokkal utána öngyilkos lett. Ugyanebben az évben végzett magával Olivia Prenpanze is, miután a YouTube-on és Tumblr-ön is kért segítséget. Jónína Leósdottir Halálkomoly c. könyvében Helga a közös házi feladat elvégzése után talál egy verset az asztalon, ami az öngyilkosságról szól. Biztos benne, hogy valamelyik osztálytársa így próbál segítséget kérni. A WHO segédanyagát használják barátnőjével, Líneyyel, hogy felismerjék ki az, aki ennyire kétségbeesett, kinek van olyan problémája, amiből nem lát kiutat? A könyv fejezetenként építi be, hogy mire figyeljünk a környezetünkben élő kamaszoknál: szélsőséges hangulatváltozások, antiszociális viselkedés, gyenge realitásérzék, elzárkózás, hirtelen agresszív megnyilvánulások, stb. Persze nagyon nehéz (főleg ha az ember nem pszichológus) néhány tünet alapján meghatározni valakiről, hogy depressziós-e, esetleg vannak-e öngyilkossági gondolatai. Helgáék is szembesülnek ezzel a problémával: attól még, hogy valaki introvertált, visszahúzódó típus még nem akarja megölni magát. Akkor mégis mit tehetünk? Legyünk nagyon figyelmesek a környezetünkben élő fiatalokkal, ismerjük fel, ha valaki rejtett módon segítséget próbál kérni. Nyissunk feléjük, hogy kialakuljon az a bizalmi viszony, amiben nem félnek segítséget kérni.
Mi lehet ez a probléma kamaszkorban?
A regényben végigolvashatjuk a WHO kutatásai alapján a kiváltható okokat. A lányok igyekeznek megismerkedni azzal az 5 osztálytársukkal, akik írhatták a verset.
„de a fájdalom egyszer majd kitör belőlem
és békesség lesz végre a lelkemben
lesz-e bárki akinek hiányzom majd
lesz-e bárki aki majd magát okolja”
Sorban haladnak az öt gyerekkel: Katrín, Kjartan Orri, Móna, Sonja, Svavar. Az öt név öt különböző sorsot rejt. Az öt különböző történet a kamaszoknak segít megérteni, hogy nincsenek egyedül. Másnak is vannak problémáik, és nem kell szégyellniük, ha valamiért segítségre van szükségünk. A felnőtteknek pedig segít emlékezni, hogy milyen volt kamasznak lenni, és milyen tizenévesen megbirkózni a szeretteink elvesztésével vagy egy szakítással. A felnőtté válás folyamata szükségszerűen tele van csalódásokkal. Csalódás az, amikor rájövünk, hogy a szüleink nem tökéletes, mindenható istenek, ahogyan gyerekként láttuk őket, hanem emberek hibákkal. A szerelem csalódás a szőkeherceges mesékhez képest. Habár ezeket mind átéljük, eltérő, hogy hány évesen és egyszerre hány ilyen csalódás vagy esetleg súlyosabb trauma ér minket. Ha nagyon rövid időn belül élünk át kamaszként egyszerre több veszteséget (szeretteink halála, szerelmi bánat, aggodalmak a jövővel kapcsolatban, csalódás a szülőkben, családi veszekedések) akkor segítség nélkül, maguk alá temethetnek a gondok.
A Halálkomoly pontosan vezet minket végig, mitől lesz valaki depressziós. Hogyan különböztethetjük meg egymástól a fáradtságot, a szorongást és a klinikai depressziót? Hogyan ismerjük fel és hogyan előzzük meg, ha valaki azon gondolkozik, hogy megölje magát? Jónína nem fél a tabuktól, és nem fél erről kamaszoknak írni. Viszont a könyv témája ellenére sem lesz nyomasztó. A kicsit izgága, néhol idegesítő, de nagyon szerethető főhős és kicsit flegma bátya (aki csak, addig flegma, amíg el nem éri az első szerelem) és közös barátjuk Líney nagyon szerethetővé teszik a történetet a tinik és a szülők számára is.
Nagy Eszteranna írása
Ha el szeretnéd olvasni a könyvet akkor rendeld meg itt!
