Óhatatlanul belekerülök én is

Interjú Rét Viktória fordítóval

A mindegy-öltönyben nemcsak az érdekes, hogy Sylvia Plath írta: az illusztrációk és a fordítás az, ami igazán közel hozza a mai olvasókhoz a mesét. A szöveg fordítóját, Rét Viktóriát kérdeztük, olvass tovább!

 

Fordítóként volt-e valami nehézséged, esetleg érdekesség, ami kifejezetten ezzel a munkával kapcsolatban emlékezetes volt?


Megtisztelő feladat Sylvia Plath-t fordítani, áhítatosan fogtam neki. Izgalmas volt, mert ugye tudjuk, milyen, amikor egy költő prózát ír (költői). Nagyon igyekeztem, hogy amennyire tudom, a tartalmán kívül a lüktetését is visszaadjam a szövegnek. Sokat törtem a fejem a tulajdonneveken, mert a szerző a családnévbe és a helységnévbe is játékot tett.


Mennyire érzed sajátodnak a szöveget, mennyire szabad a fordítás és mennyiben ragaszkodtál az eredetihez?


A fordításnál a szöveg egyrészt nem az enyém, hiszen csak médium vagyok, az a feladatom, hogy a magyar szövegben testet öltsön az eredeti mű, másrészt én teszem egymás mellé a szavakat, tehát nyilván óhatatlanul belekerülök én is. A szöveghűség elengedhetetlen, csakis ragaszkodni lehet az eredetihez, de mivel egy másik nyelven kell megszólalnom, a végeredménynek ezen a nyelven kell flottul működnie, és ez mindennél fontosabb. De ez igazából nem is szöveghűség kérdése, inkább a fordítás alapdefiníciója.


Rendeld meg itt a könyvet!

Mit jelent számodra ez a könyv - akár személyesen, akár a Plath életmű kontextusában?


Elég nehéz szomorúság nélkül gondolni Sylvia Plath-ra. Az ember alig meri elhinni, hogy tudott minden porcikájában kedves, vicces, könnyed gyerekkönyvet írni. Pedig tudott. És ez egy kicsit vigasztal. Egy kicsit.


Szerinted mit jelenthet a leendő olvasók számára, mit remélsz, mit fog jelenteni?


Remélem, hogy lesz, akit szintén vigasztal majd egy kicsit. De nem is feltétlenül kell kontextusba helyezni. Bár hatvan évvel ezelőtt született a mese, a szövege teljesen friss -- a tobogánt meg jó móka kiguglizni! A magyar kiadásban ráadásul szuper külsőt kapott a könyv: Dániel András rajzai között minden kicsi és nagy olvasó otthon fogja érezni magát.


Mit gondolsz Dániel András képeiről és a Plath szöveg közti harmóniáról, a Dániel Andrással való közös munkáról? András szabad kezet kapott, vagy voltak kérések, kiradírozások, belerajzolások?


András teljesen szabad kezet kapott, és fontos is neki a szabadság: leginkább olyan könyvei jelennek meg, amiket szőröstül-bőröstül, szöveggel és képekkel együtt ő készít. De Plath mellé már az első pillanatban szívesen állt be társalkotónak, és amikor megismerkedett a mesével, hamar ráérzett, merre induljon el ahhoz, hogy a szöveg és az illusztrációk harmonikus egységet alkossanak. Nemcsak a képeket, hanem a tipográfiát, az egész könyvtervet ő találta ki, és már a bombasztikus borítóról lerí, hogy igazán dánielandrásos könyv született.

Dániel András illusztrációja



Szerezd be most!

Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek