Nényei Pál Az irodalom visszavág című könyvsorozatának második kötete (A Paradicsomkerttől a Pokol kapujáig) akár kocsmai nagymonológként is felfogható – hiszen a kávéházak, kocsmák, sörkertek remek beszélgetések, viták helyszínei lehetnek. A világot is meg lehetne váltani bennük, ha az lehetséges volna. De mert még senkinek nem sikerült (a hivatásosoknak sem), maradjunk annyiban: szerencsések azok a diákok, akiknek Nényei a tanáruk...
tovább...Újabb kamaszkritikusunk mutatkozik be, most a fiatalabb korosztályból. Első kritikáját a Stand up!-ról írta.
Horváth Hanna Eszternek hívnak. 12 éves vagyok, Kápolnásnyéken élek, és a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tanulok. Az iskolán kívül töltött idő nagy részében, tehát a mindennapjaim jelentős részében kajakozom. Nem rég kezdtem, de nagyon szeretem csinálni szépségeivel és nehézségeivel együtt. Ha nagy leszek, okos és bölcs (ahogy várják tőlem), szeretnék ezzel a sporttal foglalkozni. Ez az egyik álmom.
Az emberek egy része a szappanopera szót meghallva elszörnyülködik, mások pedig egyenesen "függők", falják a műfaj termékeit. Szirmay Ágnes könyve egy nagyon furfangosan megírt alkotás. Témája fordulatos, ember-(kamasz)közeli, olvasása könnyed, azt is mondhatnánk "szappanopera a szappanoperában". Fiataloknak és felnőtteknek is nagyszerű olvasmány lehet, mely gördülékenysége ellenére nagyon összetett valóságot mutat be. Népszerűsége az én korosztályom számára abban rejlik, hogy hozzánk, rólunk szól. - Kamaszkritika
tovább...A szívünkre hallgassunk, vagy a parancsokra, amiket kapunk? Az istenek (természet, karma – igazából nevezhetjük a felsőbb erőt bárhogy), vagy az emberek törvényei a fontosabbak? Mégis kinek kell megfelelnünk? Magunknak? Másoknak? Diktátorok, lázadók egy ókori görög drámában – nem furcsa ez kissé? Egyáltalán nem. – Sárközi Máté ajánlója
tovább...Amikor friss 5. osztályosként szeptember elején meghallottam azt a mondatot a magyartanárom szájából, hogy „Gyerekek, decemberre kérem elolvasni a Pál utcai fiúk kötelező olvasmányt!”, egy pillanatra megállt bennem az ütő. Hogy micsoda? Kötelező? Na ne! Én egy szabad szellemű gyerek vagyok, és saját magamnak választom ki, hogy mit fogok olvasni! - Sámuel Laura ajánlója
tovább...Sárközi Máté vagyok, a nevével békében élő ember, úgyhogy nyugodtan lehet Máténak hívni, nem haragszom meg érte… Augusztusban lettem tizenöt éves, Budapesten, a Vörösmarty Mihály Gimnázium – csodálatos – drámatagozatán tanulok, és itt is élek (igaz, én a város peremén lakom, a sulival ellentétben) szüleimmel, az öcsémmel, a húgommal és a kutyánkkal, Prézlivel.
tovább...Megrázó és humoros, mély és felemelő, felnőttes és gyerekes. Folytathatnám a látszólagos ellentétek sorát, de mivel ez jóval sekélyesebb lenne, mint a regénynek akár egyetlen mondata is, ezért abbahagyom. Inkább olvassátok el magát a művet! Össze sem lehet hasonlítani az ajánlóval. Azt ugyanis egy komoly, tehetséges, igazi író írta.
/Litkai Gergely/
tovább...Előző ajánlómban már kifejtettem, milyen hatással volt rám a sorozat első része: megszerettette, kicsit jobban megismertette velem a különböző, idegennek tűnő irodalomtörténeti korok műveit, íróit, magát: a korszakot. Összességében úgy kezdtem az idei tanévet, mint aki bármelyik pillanatban villoghatna irodalomórán az adott témához kapcsolódó, akár Magyar Tudományos Akadémiát megszégyenítő tudásával – ennyi mindent adott nekem az első kötet.
tovább...Néha, magányosnak érzed magad. Néha én is magányosnak érzem magam. Néha mind magányosak vagyunk. Ennek a regények hősei sem különböznek tőlünk. Az ilyen elhagyatottságot pedig nem oldhatja meg egy rövid időre betoppanó báty, töméntelen mennyiségű szóvicc, de még két beszélő macska sem. Bár az biztos, hogy segíthetnek…
Kamaszkritika Szabó Borbála Nincsenapám, seanyám című regényéről.