Miről szól a történelem, amikor nincs háború?
Abszolút Töri-rajongók, figyelem, szuper hírünk van a számotokra! Berg Judit petőfis könyvével egyidőben megérkezett egy másik várva várt kötet is a sorozatban, Baráth Katalin regénye, ami az iparosodás éveibe, a boldog békeidőkbe kalauzol minket. Itt a Gőzgépek és pomponlányok. Olvass tovább!
Dorka a pompon-csapat kapitánya akar lenni, ehhez viszont az kell, hogy ő maradjon a legnézettebb youtuber a Vitéz Jánosban. Sok barátja nincs, talán azért, mert egyedül Zsuzsi képes hosszabb távon elviselni határozott, már-már beképzelt és agresszív viselkedését.
Kattints ide és szerezd meg a könyvet!
Zsuzsi most kezdett a Vitéz Jánosban. Ösztöndíjas diák egy kis faluból, aki teljesen elveszett, mióta a szülei lerakták a kollégiumban, és úgy érzi, senkire nem számíthat a nagyvárosban. Egyedül Dorkára, aki bátor és merész, aki a szárnyai alá veszi és megvédi őt a csúfolódástól.
Ők ketten a történet 21. századi főszereplői. Barátságuk a regény kezdetén korántsem ideális, sok közöttük a kimondatlan konfliktus, de a történet végére mindketten megtanulják, hol vannak a saját és a másik határai, és hogy hogyan lehetnek tényleg jó barátnői, egyenlő partnerei egymásnak. Zsuzsi megtalálja magában - és gyönyörű énekhangjában - a magabiztosságot, Dorka pedig túl tud lépni azon a kényszeren, hogy folyamatosan a középpontban legyen, és ami leginkább onnan ered, hogy a szüleitől sosem kapta meg a megfelelő figyelmet. Ilyen tekintetben a Gőzgépek és pomponlányok tökéletesen beleillik a fejlődésregény kategóriájába is.
A korban, amit megismerünk, már nincs jobbágyság, de a szegény, jobbára földtelen földművelő réteg ki van szolgáltatva a gyáraknak és a gyárosoknak. Emellett gőzerővel megy az iparosodás, ami elvileg megkönnyíthetné a munkások életét, de ami mégis inkább úgy tűnik fel, mint valami, ami elveszi a szegényektől azt a keserves munkát is, amivel a családjukat tudják támogatni.
Baráth Katalin remekül megmutatja az érme mindkét oldalát. Megismerjük a Huszár családot, ahol az édesapa Amerikába ment szerencsét próbálni, így a családfői feladatok a 16-17 éves legnagyobb fiúra, Zsigára, és a gyerekek nagybátyjára maradtak. A családnak egy aprócska földje van, amit a keresztapa, az Öreg Zsigmond művel, míg a fiatalabbik Huszár Zsiga az egyik zentai malomban dolgozik. A fiút elbűvölik a gépek, és nagyon jó esze is van hozzájuk, szabadidejében gőzgép hajtotta szerszámokat tervez.
Az Öreg Zsigmond gyűlöli a gépeket, mert azoknak köszönhetően sokkal kevesebb a munka, és ezért a gyárosok szinte bármit megtehetnek a dolgozóikkal, hiszen, ha egy kiesik, jön helyette három másik. A fiatal Zsiga már látja azt is, hogy a gépek nem az ember ellen vannak, és hogy egy ideális világban – a jövőjükben – sokkal könnyebbé és élhetőbbé tehetik az életet. A különc mérnök, Bánki Donát pedig meg is látja a potenciált a fiúban, és felvillantja előtte egy sokkal jobb élet lehetőségét.
Kattints ide és olvasd el a regény első fejezetét!
Rajtuk kívül megismerjük még Szárics Irénkét, a zentai főügyész unokahúgát, aki szintén kilóg egy kicsit a sorból, ugyanis tizenhat éves koráig a salzburgi lánynevelőben tanult, és hazatérve is sokkal kevésbé érdekli a házasulás, mint azt a kedves mamája szeretné. Bertalan bácsi jogi könyveit bújja, kapva kap az alkalmon, amikor egy igazi „lázadás” szemtanúja lehet, és gondolkodás nélkül veti bele magát a nyomozásba, mikor Huszár Zsigát – aki a regény elején kimenti őt a Tiszából – igaztalanul vádolják meg.
Ennél persze szélesebb a korkép, de sokkal izgalmasabb lesz, ha a többi szereplőt a regényből ismeritek meg.
Ebbe a konfliktusokkal teli boldog békeidőbe csöppen bele Dorka és Zsuzsi – véletlenül. Ugyanis egyáltalán nem ebbe az időszakba készültek, ráadásul a gyökérterem furcsa viselkedése miatt nem is Budán, hanem Szegeden lyukadtak ki. Az új helyzetben Dorka határozott, „majd én mindent megoldok” hozzáállása csak egyre nagyobb bajba sodorja a lányokat, míg Zsuzsi kedvessége és lassan ébredező magabiztossága révén csodálatos barátokra tesznek szert a múltban.
A Gőzgépek és pomponlányok egy sodró lendületű ifjúsági regény. Rengeteg benne a remek dramaturgiával megírt párbeszéd, ami miatt úgy is érezhetjük olvasás közben, mintha egy elragadó kosztümös filmet néznénk. Baráth Katalin tökéletes érzékkel adagolja a humort, a hiteles történelmi információkat és a jelenleg is aktuális társadalmi kérdéseket.
Még sok-sok oldalon keresztül sorolhatnánk, mi minden jó van ebben a könyvben, de inkább azt javasoljuk, hogy olvassátok el!
Imádni fogjátok, ha
- érdekel titeket a történelem,
- szeretitek a pörgős, filmszerű regényeket,
- az intrikus, nyomozós sztorikat,
- az elgondolkodtató kérdésfelvetéseket
- és persze a szuper, életszerű karaktereket.
Igaz rád vagy kiskamaszodra bármelyik állítás a felsorolásból?Akkor kattints ide és szerezd meg a regényt!
