"Tökéletes szülő nincs, és nincs is rá szükség"
Miért népszerűek a segítő könyvek?
2023-07-17 - Julcsifrindt
Shona Innes Ölelj meg!-sorozatát (Agócs Írisz fantasztikus rajzaival) bizonyára sok olvasónknak nem kell bemutatnom, hiszen egyre nagyobb népszerűségnek örvend a segítő könyvek között. Nem véletlenül, hiszen kötetei jó alapot szolgáltatnak olyan fontos, de nehéz témák közös feldolgozásához, mint a társas kapcsolatok nehézségei, identitás, szeretet sokfélesége, válás, de akár tabunak számító témákban is mint a halál. Shona Innes új(ra kiadott) kötete A játszótér olyan, mint a dzsungel megjelenése kapcsán vizsgáljuk meg, miért is olyan népszerűek a segítő könyvek a szülők körében?
Olvasd tovább Frindt Julcsi cikkét!
Az instant megoldásokat kínáló, „10 lépés a tökéletes szülőséghez” jellegű könyvek ezeket a mélyen gyökerező frusztrációkat célozzák, pl. azt az egyetemes tapasztalatot, hogy a lehető legjobbat akarjuk a gyerekeinknek, és ezért hajlandóak vagyunk szinte bármire – mégis falakba ütközünk.
A tökéletes szülő mítosza egyre jobban leuralja a kultúránkat, ezzel párhuzamosan emelkedik a szülők szorongás szintje is. Ha hibázunk, ha valamit nem úgy csinálunk, ahogy a nagy könyv(ek)ben meg van írva, megijedünk, hogy nem érünk fel a tökéletesség mércéjéhez, tehát nő a szégyen, bűntudat érzése is. Tökéletes szülő pedig nem létezik, így a feszültség és a kiolvasott önsegítő könyvek száma is csak nő és nő. Ha nincs tökéletes szülő, mi van helyette? Mire törekedjen, aki a legjobbat akarja a gyerekének?
Ez azt is jelenti, hogy nincs egy minden gyerekre, minden helyzetre alkalmazható formula. Az elég jó szülő nyitott, képes a gyerekére ráhangolódni, és kielégíteni a gyerek által jelzett szükségleteket, de képes hátralépni is, hagyni a gyereket felfedezni: egyszóval változtatni a gondoskodás keretein és mértékén. A számtalan, szülőket segítő könyvben rejlő recept és technika adhat hasznos tudást, de félre is vihet, hiszen minden szülő és gyerek más. Ezért fontos, hogy figyeljünk a belső iránytűnkre és a gyerek jelzéseire.
Az érzések elsősorban nem rosszak vagy jók, feketék vagy fehérek, hanem funkcióval bírnak: jelzik a gyereknek (és felnőttnek), mi történik a pszichében és a testben az adott helyzetben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minél tovább benne kéne maradnunk egy szorongáskeltő helyzetben, hanem azt, hogy a szorongást kiváltó helyzetet kell kezelni, nem pedig a szorongásérzést. Vagyis nem érdemes a rossz érzést elfojtani, vagy a kiváltó okokat figyelmen kívül hagyva az érzés azonnali megszűntetését célozni. Figyelmünket arra érdemes fordítani, miért és mit üzen nekünk az érzés.
Emiatt félünk is belekezdeni a mély témákról való beszélgetésbe, hiszen mi sem tudjuk pontosan, mit gondolunk. Bizonytalanok vagyunk, nem akarunk kárt okozni, a gyerek pedig sokat kérdez: nehezet és mélyet is. Gyakran szomorú vagy fél, a szülő pedig azonnal el akarja űzni a gyerek rossz érzéseit, de nem tudja hogyan. Így tanácstalanul áll a segítő könyvek polca előtt. Kapaszkodót keres, vezérfonalat, ami segít a gyerekben felmerülő millió kérdésre elég jó választ találni.
Az együtt gondolkodást nem spórolhatjuk meg: nem vagyunk tökéletes robotok, így egyformák sem. Nem táplálhatjuk be a gyerek fejébe a megoldást. Viszont segíthetünk olyan képességeket elsajátítani, amik lehetőséget nyújtanak megoldókulcsot találni a nehéz helyzetekben.
Ezt egy jó segítő könyv írója is tudja, ezért rámutat, hogy a szülőnek nem kell a gyerek szájába adni a válaszokat (hiszen sokszor nincs is egyértelmű, biztos válasz), de segít a kérdéseket több oldalról vizsgálni, válaszlehetőségeket vet fel, útvonalakat kínál. Közös gondolkodással elvezethet egy, a gyerek számára megnyugtató válaszhoz. Segít a szülőnek, hogy kevésbé szorongjon attól, hogy nem tud biztos megoldással szolgálni, és megmutatja, hogy legtöbbször elég jó válasz, ha a szülő nyitott a gyereke kíváncsiságára, érzéseire és a közös gondolkodásra. Segít a gyerek korának megfelelő válaszok megfogalmazásában is.
Egy gyerek nem biztos, hogy el tudja mondani, mitől szorong, mi bántja. Legtöbbször a viselkedésével hívja fel egy-egy problémára a figyelmet, de a fantáziából is sok mindent leszűrhetünk. Ha bizonytalanok vagyunk, kapaszkodót keresünk, segíthet egy, a gyerek adott problémájára/érdeklődési területére reflektáló könyv. De nagyon fontos a szülő viselkedése is, ami gyakran többet mond a gyerek számára a szavaknál. Az instant válasz helyett épp ezért sokkal fontosabb, hogy reagáljunk a gyerek érzéseire: ehhez támasz lehet egy segítő gyerekkönyv.
Ha a probléma nem szűnik, vagy eszköztelennek érezzük magunkat, érdemes szakember segítségét kérni.
Az Ölelj meg!-sorozat könyveit 2-5 éveseknek és szüleiknek ajánljuk közös beszélgetésekhez.
Kattints ide és ismerd meg mind!
Frindt Julcsi cikkét olvastad.
