Kiderül, hogyan jutott Matyi és Sári a letépett telefonkagylóhoz

Nemsokára új kiadásban jelentetjük meg a cseh szerzőpáros nagysikerű könyvét!

Mindenki gurulni fog a nevetéstől, aki a hosszú, kanyargós mondatokkal és abszurd, mulatságos képekkel elmesélt történeteket olvassa! Matyi és Sári két cseh iskolás, akik egy nap a parkban segítenek egy titokzatos idegennek megtalálni a szemüvegét. Cserébe egy telefonkagylót kapnak, amiről hamarosan kiderül, hogy minden kívánságukat teljesíti- De a telefon segít Sárinak megismerni a nyulak életét, hogy ötösre tudjon felelni, Jonatánt, kedvenc szomszéd kutyájukat kisfiúvá varázsolja, és még számtalan vicess kaland vár rájuk és rád is! Kezdd el most!

Matyi és Sári a harmadik bé osztályba jártak, ugyanabban a házban laktak, és együtt jártak iskolába. Ebben a házban lakott még Kadlicsek néni Jonatán nevű kutyájával és Czinkóczyné Micike nevű macskájával, és amikor minda négyen összetalálkoztak a folyosón, hát szép kis cirkusz lett belőle. Micike dúlt-fúlt, akár egy hörcsög, Jonatán tombolt, mint egy tigris, Czinkóczyné sipítozott félelmében, Kadlicsek néni meg kiabált, hogy Jonatán, csönd legyen, a lakók pedig kiszaladtak a lakásukból, hogy mi a csuda történik. Így aztán ne csodálkozzatok, hogy Sári olykor-olykor így cukkolta Jonatánt:

Hallga csak, hallga,

hol egy macska farka?

Megugatom, az a jó,

Jöjjön ide millió!

Jonatánt ez felmérgesítette, de máskülönben jó barátja volt Matyinak és Sárinak, és reggelente néha elszökött Kadlicsek nénitől, hogy elkísérje őket az iskolába. Kadlicsek néni ezeket a kirándulásokat nem hagyta annyiban, minden alkalommal utánaszaladt és azt kiabálta, Jonatán, irány haza, Jonatán, gyerünk, csakhogy Jonatánt nem volt olyan egyszerű megfogni, Jonatán kutya volt és a kutya gyorsabban szalad, mint holmi Kadlicsek néni.

De azért mégsem volt egészen felesleges ez a rohanás, mert Matyi és Sári így legalább időben érkeztek az iskolába, Kadlicsek néni pedig szaladgált egyet a jó levegőn, ami nagyon egészséges dolog.

Egyszer, amikor Matyi és Sári elbúcsúztak az iskola előtt Jonatántól és beültek a padba, bejött a tanító néni és azt mondta, kedves tanulók, ma arra vagyok kíváncsi, mit tudtok az állatokról, és megkérte Matyit, hogymeséljen a nyulakról. Csakhogy Matyi a nyulakról nagyon keveset tudott, csak a nyúlpaprikást ismerte, így hát csak állt és azt ismételgette, hogy a közönséges nyúl az erdőben él, az erdőben él, az erdőben él, mígnem a tanító néni azt mondta, ide figyelj, Matyi fiam, azt minden kisgyerek tudja, hogy a közönséges nyúl nem a cukrászdában vagy a postán él, inkább azt mondd meg nekünk, mivel táplálkozik, hány foga van meg ilyenek!

De Matyinak fogalma sem volt a nyúl fogairól és a tanító néni azt mondta, elég ebből, leülni, holnap megint kihívlak és ha nem tudod jobban, hát akkor majd nézhetsz!

És amikor délben véget ért az iskola és mindenki hazament, azt mondta Matyi Sárinak, te Sári, neked aztán jó dolgod van, délután játszhatsz Jonatánnal, én meg üljek otthon és a nyulakról tanuljak, most mondd meg, nem vagyok balszerencsés? De alighogy ezt mondta, megpillantott egy amolyan fura urat, aki a fűben mászkált négykézláb, és Sári azt mondta, nicsak, Matyi, ez az úr kutyásdit játszik, nézd csak, mit csinál! De Matyi ingatta a fejét, Sári, te aztán mafla vagy, hát miért játszana kutyásdit, egy ilyen idős ember nem fog kutyásdit játszani, ez az úr elvesztette a szemüvegét, mibe fogadunk!

És igaza volt, az az úr tényleg elveszítette a szemüvegét és nem találta, mert egy szemüveget nehéz megtalálni szemüveg nélkül, de Matyinak szerencsére volt szemüvege és így megtalálta azt a szemüveget és az idős úr nagyon örült és azt mondta, hát ide figyeljetek, mivel ilyen kedvesen segítettetek egy idős embernek, adok valamit. És rámosolygott mindkettőjükre, kiemelt a zsebéből egy letépett telefonkagylót és átadta Sárinak.

hogy mit tud ez a rejtélyes telefon, az itt kiderül végre!