Mumusok nem léteznek?!

Ajánló a Klára és a mumusok című könyvhöz

cimkék: #Pagony

„Mumusok nem léteznek – közölte apa.

Klára nem tudta, vajon hogy válhatnak apa előtt láthatatlanná, de azt igen, hogy attól még,

hogy nem látja őket, nagyon is léteznek! Annyi  mindenben hisznek az emberek, amit nem látnak! Apa is szokta mondani, hogy hisz a szeretetben, és látta már valaha? De nem ám! És vannak, akik Istenben hisznek.” - ajánló Vujivots Júliától.

Ez a kis gyermekgondolat ragadott meg először a könyvben, egyszerű, de mégis mennyire igaz.A szülők gyakran titulálják nevetséges, buta képzelődésnek, mikor gyerekeik különös mesebeli lényekről vagy fantasztikus eseményekről számolnak be. És a könyv felteszi az evidens kérdést: Miért fontos, hogy megtörtént-e vagy nem? Miben számít, hogy ezek a lények valóban bántani akarják Klárát vagy csak ő érzi így? Mivel jobb, hogyha belső félelem szorongatja, mintha egy „valódi”, külső fenyegetés?

Sajnos Klára apukája ezeket a kérdéseket nem teszi fel magának, nem próbál meg rájönni, hogy mi lehet az oka lánya félelmeinek, amelyek a sötét éjjeleken szörnyecskék formájában kúsznak elő az ágya alól. Pedig elég sok oka lehet:

Klára 6 éves, pár hónap múlva iskolába megy, és úgy érzi, ezzel el kell kezdenie felnőni.

Édesanyja kiskorában elhagyta, Klári próbál megbirkózni a ténnyel, egyfolytában magyarázatok után kutat, amivel igazolhatja anyja tettét. Mostohaanyja terhes, hamarosan szülni fog.

Egyszóval minden változásban van körülötte, a jövő bizonytalan, így nem csoda, ha szorongás tölti el, mikor magára hagyják esténként felbolydult gondolataival és érzelmeivel.

Ugyan kicsúszott Klári lába alól a talaj rendesen, de szerencsére mégis van egy stabil fogódzkodója. A szokásos nyaralás a nagypapánál, ami hajszálra ugyanolyan minden évben. Egy kis sziget, ahol semmi sem változik. Apukája megbízza nagyapját egy küldetéssel: szoktassa rá Klárát az egyedül alvásra. Nagyapja nem veszi túl komolyan a rábízott feladatot, nem erőlteti a külön ágyban való alvást, miután az első éjszaka Klári láthatóan nagyon meg van rettenve. Azonban ennek ellenére mégis eléri a célt, ráadásul úgy, hogy erőltetés és vitázás helyett a lehető legjobbat teszi a kislánnyal: nagyon szereti, elfogadja és teljesen megbízik benne.

Nem sürgeti a felnövésben, ehelyett inkább küzdelmet vívnak oroszlánokkal, a kertben kutatnak a csokitermő fa után, sokat beszélgetnek és mesélnek, bolondoznak, na és persze együtt alszanak.

Ebből az odaadásból és figyelemből pedig erőt merít Klára, és azt az önbizalmat és bátorságot kapja, amit csak egy szerető család adhat az embernek.

Klárának csak meg kell adni az időt, hogy saját tempójában és belső motivációból önállósodjon. Sok erőt ad neki születendő kishúga és egy kiskutya, aki átmenetileg nála lakik. Mindketten olyan lények, akik az ő védelmére szorulnak, s e által ő igazi nagylánynak érezheti magát.

A központi kérdés mellett a regény sok más érdekességet is érint, ami egy hat év körüli gyereket érdekel: Klára átéli az első szerelmet, a kistestvér érkezésével járó szorongást. Ezekhez a témákhoz nagyon finoman kell nyúlni, hiszen könnyen kerekedhet belőle álnaiv, elcsépelt érzelgősség, de szerencsére itt ilyenről szó sincs. A történetvezetés elképesztően könnyed, az események maguktól történnek, mi meg sodródunk a történettel. A dialógusok, Klára gondolatai teljesen természetesnek hatnak, aranyosak, őszinték, lényegre törőek, mintha valódi gyerekbeszélgetések lennének papírra vetve.

A Klára és a mumusok nemcsak irtó aranyos, de nagyon bölcs kis könyv is. Nem kell benne semmit kimondani ahhoz, hogy értsük, miről van szó, nem kell elhasznált tanulságot görbíteni a végére ahhoz, hogy világossá váljon a belső fejlődés.

Klára remek kislány. Hiába az ő félelmeiről, hiányosságairól íródott a könyv, mégis elejétől a végéig felnéztem rá. Egész idő alatt rendkívül felnőttesen viselkedik, őszintén kifejezi az érzelmeit, önkritikus, megbánja néha a tetteit, bevallja a csínytevéseit, és nem is sértődik meg, miközben szüleinek bokros teendőik között alig jut rá idejük. Édesanyjára sem neheztel, amiért elhagyta gyermekkorában, inkább csak szomorú emiatt. Ez pedig hihetetlen érzelmi érettséget árul el, sok felnőtt ember sem képes erre.

Ez a kis regény nagyon jól jöhet nagyobb ovisoknak, kisiskolásoknak, akik hasonló problémákkal küzdenek. Az írónő már rendkívüli népszerűségnek örvend Szlovákiában, több iskolában kötelező olvasmányként tanítják könyveit, úgyhogy itt az ideje, hogy a magyar gyerekek is megismerkedjenek vele!



Kapcsolódó könyvek

Kapcsolódó cikkek