Nem kell megijedni! 1.

Olvasmány alternatívák, elsőtől nyolcadikig

Te gondolkoztál már azon, amikor a gyerekek a kötelezőkkel küszködtek, hogy hogyan könnyíthetnéd meg a helyzetüket? Hogy ha nem A kincskereső vagy A kőszívű, akkor mégis mi lehetne iskolai tananyag? Egyáltalán el kell vetni ezeket a szövegeket? Rengeteg színvonalas, kortárs szöveg van, amely kapcsolódási pont lehet számukra a klasszikusokhoz, mi most sorra vettük, melyek lehetnének akár "kötelezők" is.

 

Vigyázat! Egy szakvélemény következik:


„Az olvasóvá nevelés érdekében alapvető szemlélet- és szerkezetváltásra, „paradigmaváltásra” van szükség mind az általános iskolai, mind a középiskolai irodalomtanításban.”


A fenti mondatot már sok-sok éve írta le Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. De nemcsak a szűkebb szakmának, hanem a szülőknek és maguknak a diákoknak is hasznos lehet a „kötelező olvasmány – vita” kapcsán szakmai jellegű írásokat olvasni. (A legfontosabbak linkjeit a cikk végén megtalálod.) De ez nem az a fórum, ahol ezzel szórakoztatnánk a kedves olvasókat. Legyünk praktikusak, és nézzük meg, melyek azok a könyvek, amik már „bizonyítottak” az iskolákban! Ez a szemle és szemlélete nem azt javasolja. hogy felejtsük el a klasszikusokat. Nem akarja kidobni az ablakon az évtizedek óta az elijesztő „kötelező” jelzővel ellátott könyveket. Azt szeretnénk csak bemutatni, hogy milyen kortárs gyermek- és ifjúsági könyvek vannak, amiket, ha olvasnak a diákok és „használnak” a tanárok, senki nem bánja meg...


Az általános iskolák alsó tagozatán már a kerettantervben is ott vannak a kortársak, például Berg Judit Ruminije, vagy Lackfi Jánostól a Kövér Lajos színre lép.

Ezek persze már nagyobbaknak, harmadikos, negyedikes gyerekeknek szólnak. Az első és második évfolyamon pedig teljes a szabadság! Így mi sem természetesebb, hogy nyugodt szívvel, és szakmai háttérrel tudjuk ajánlani a Pagony Kiadó Most én olvasok!-sorozatát.

 

A Most én olvasok!-sorozat elindításával a Pagony régi vágya teljesült: egy szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott kortárs, magyar „olvasni tanulok”-sorozat! A Pagony legkiválóbb szerzőit kéri fel a sorozatban való részvételre: minden szerző négy könyvet ír, négy különböző nehézségi szinten. A történetek lazán összefüggnek egymással, de természetesen önállóan is olvashatók.

 


Szóval úgy tűnik, az alsó tagozaton biztató a helyzet. Jó könyvek, elkötelezett pedagógusok, még mindenre nyitott gyerekek. És talán a szabad olvasmányválasztásnak is köszönhető, hogy sikerül megszerettetni az olvasást a gyerekekkel. A bajok a felső tagozaton kezdődnek. És nem hiszem, hogy a pedagógusok miatt. Erősebb a kerettantervi szabályozás, és valahogy mintha visszaesne a kísérletező kedv is. A kötelező könyvek jók (l.: János vitéz, A Pál utcai fiúk, Az egri csillagok), de ha csak ezekkel találkoznak a gyerekek irodalomként, úgy tűnik, az nem segíti az olvasónak megtartást. Hiszen ne felejtsük el, az olvasás szórakozás, élményszerzés is!

Nézzük, mik lehetnének azok a könyvek, amelyek jó irodalomként a kötelezők elé, mellé, mögé bevihetők lennének!


A Panthera – trilógia első részében egy hat fős, diákokból álló csoport kalandjai egy majdnem valóságos helyzetből indulnak: hegymászó szakkört hirdetnek meg egy külvárosi művelődési házban. A történet átbillen a fantázia világába, amikor egy átméretező segítségével lekicsinyítődik a hegy és a gyerekek is, hogy a „gonoszok” kincskereső terveit végrehajtsák. A regényben a hétköznapi világ elemei és a mesés fantázia átszövik egymást.Kertész Erzsi: Panthera – A hógömb fogságában című regénye 5. osztályban tökéletesen felvezetheti A Pál utcai fiúkat.

 

Már több iskolában bevált 6. osztályban Wéber Anikó Az osztály vesztese című regényének tanítása. Egy 5-es osztályközösségben játszódik a történet. A facebookon megjelenik egy fénykép egy Minion-jelmezes, maszkos, megkötözött diákról, feje felett az osztály vesztese felirattal. Az első két fejezet alapján még valamennyire egyértelműnek tűnnek az erőviszonyok. De a következő fejezetekben újabb és újabb diákok nézőpontja, belső megélése, mikrotörténete kerül a középpontba, és egyre árnyaltabbá válik elkövető és áldozat megítélése. Az igazi tettes és az áldozat személyére csak a sok nézőpontú, nyomozásszerű elbeszélés végén derül fény.



Sok tapasztalat mutatja, hogy a 7. évfolyam jelenti a diákok és a tanárok számára is a legnagyobb kihívást Jókai Mór A kőszívű ember fiai című nagyregényével. A Jókai-féle összetettebb regényvilágba való bevezetést nagyban segítheti a méltán híres Időfutár-sorozat.

Első része, A körző titka már szintén számos iskolában bizonyította, hogy a diák és a tanár szempontjából is megéri „kötelezővé” tenni. És rajta keresztül még a hatodikos történelem tananyaghoz is lehet kapcsolódni! Az Időfutár 12 éves kortól ajánlott sorozat. Története a jelen időből indul, de egy titokzatos eszköz által különböző idősíkok nyílnak meg, elsőként a felvilágosodás korabeli Béccsel és Magyarországgal. Számos, híres történeti figura jelenik meg a kalandok során, többek között Kempelen Farkas, Mozart, Born Ignác. A regénysorozat további részei további idősíkokba lépnek át, az egyre távolabbi múlt és az elképzelhető jövő felé is, miközben a jelenkor tudományos folyamatai ( pl. CERN és a hadronütköztetési kutatások) is beépülnek a fikció bonyolításába.





És végül a 8. évfolyamon kifejezetten megjelenik az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom.

Tehát: szabad a pálya! Ide szóló kézenfekvő javaslatunk Dávid Ádám Millennium expressz című regénytrilógiájának első része.

Ez egy, a korosztály körében népszerű steampunk stílusú akció-kalandregény. 1896-ban játszódik a történet, amelyben a titokzatos Millennium expressz segít a bajbajutottakon. A cselekmény az Oktogonról indul, de az első könyvben eljut a Vaskapuig, a Jókai – féle Senki szigetére. A második kötetben a századvégi New Yorkból indulva járja be szinte egész Amerikát. A harmadik részben pedig a szálak az Orosz Birodalomtól Kínán át Indiáig vezetnek. A felnőtt és kiskamasz, jó és gonosz karaktereket működtető akciók során olyan kultúrtörténeti szereplők is megjelennek, mint Ady Endre, Klösz György, a Zsolnay – Mattyasovszky család, Hajós Alfréd, Gárdonyi Géza vagy Jókai Mór. A szereplők mellett a könyv fikciójába számos olyan, a klasszikus kánonra való utalás szerepel, amelyeken keresztül közelebb lehet kerülni a hagyományos elvárásokhoz is.


Folyt. köv.

Itt pedig egy másik érdekes cikket találsz a témában.


És a cikk elején ígért szakirodalom linkjei:


http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/kozos_es_kolcsonos_kozott__uj_olvasmanyok_a_felso_tagozaton


http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/vedobeszed-a-ponyvairodalom-mellett


https://moderniskola.hu/2018/02/hogyan-lehet-egy-21-szazadi-gyerekbol-olvasot-nevelni/




(A cikk nyitóképének forrása: Freepik)


Kapcsolódó cikkek