"Ritkán olvasok képregényt"

Avagy Ambrus Izsák vallomása

Meséli interjúnkban Ambrus Izsák, képregényrajzoló, és ezt nehezen hisszük el neki, mert annyira jól sikerült az Őrszem és Káoszkreátor - Az utolsó fehér tűz című könyv illusztrálása! Ismerd meg még jobban a fiatal és tehetséges művészt, aki elárulja, honnan jött, hogyan lett illusztrátor! Aztán vesd bele magad a képregények világába, olvass vagy rajzolj!

 

  • - Képi ábrázolást tanultál, rajzoltál már képregényeket külföldre és gyerekmagazinokba, hozzád köthető a Lucas Grande, mesélsz még egy kicsit magadról?
  • - Mindig is rajzoltam, szóval nem volt kérdéses, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Gyerekként szerettem a meséket, rajzfilmeket, a Garfieldot mindig fel kellett olvasni nekem. Művészcsaládban nőttem fel, apám eleinte klasszikus gitározott, majd a festészettel kezdett el foglalkozni, és mind a mai napig ezt csinálja, anyám pedig díszítőfestő. Volt, hogy a rajzfilm érdekelt, és ilyen szakra mentem volna, de közben már rajzolgattam képregényeket, ez 2010 környékén volt, és egy délután eldöntöttem, hogy a képregény lesz az utam. Ezek után a Dörmögő Dömötörbe kezdtem el rajzolgatni, közben tudtam magamat fejlesztgetni, visszanézni, hogy mi jó, és min kell változtatnom. Egyre többféle munkám volt máshol is, és ez a változatosság megmaradt bennem. Nem tudok mindig ugyanazon dolgozni, kell a szín, ami mindig ösztökél, hogy jobb legyek. Mindig kritikus vagyok magammal. Érdekes például, hogy néha pont akkor írok rá valakire véletlenszerűen, amikor pont az én munkásságomra van szüksége.

Volt már, hogy ezzel a frászt hoztam valakire. A Pagony kiadóval sem volt másként. Rájuk írtam, hogy ezzel foglalkozom, és szükségük van-e illusztrátorra. Jött a válasz, hogy pont képregényes embert keresnek egy készülő könyvhöz. Nagyon örültem, mert ez az első könyv, amit teljesen illusztrálhatok. 

  • imagehandler_18.jpeg
  • - Illusztráltál már korábban is gyerekeknek. Más volt az Őrszem és Káoszkreátort rajzolni?

  • - Igazából minden munkában találok valami újat, amit még nem próbáltam ki. Az utolsó fehér tűz terjedelemben is hosszabb, mint amiket szoktam rajzolni, és éreztem is, hogy a vége felé már egyre jobban belejöttem a jelenetek kialakításába és a karakterek megjelenítésébe. Az egyik, ami más volt, az az, hogy sosem dolgozom fekete-fehérben, de érdekes volt kipróbálni. Nyilván ebben is lehet még 

fejlődni: a formák kiemelésén a monokróm háttérből. A másik pedig maga a stílus, amiben ritkán mozgok, de szeretek kipróbálni minél többféle stílust, mert élvezem a változatosságot. A kissé naturális keveredik a rajzfilmes ábrázolással. A képkockák felosztása is új volt, ez az átlós elválasztás, amit kitaláltam hozzá.
ambrus.jpgKáoszkreátor...

 

  • - Rögtön megvolt a fejedben, hogy fognak kinézni a szereplők és maga a világ, vagy sokat alakítottál rajta, mire meglett a végleges változat?
  • - Nem kellett sokat alakítani, szinte egyből megvolt a fejemben. Miután megkaptam hozzá a karakterleírásokat is, már csak percek kérdése volt. :) De persze mindig lehet változtatni. Úgy igazán végleges dolog ritkán van. 

  • - Te kitaláltad, és a kész terveket mutattad meg a szerzőnek, vagy együtt dolgoztátok ki?
  • - Eleinte a vázlatos ceruzarajzokat küldtem el Gábornak és a kiadónak, majd miután kiderült, hogy sikerült eltalálnom a történethez illő stílust, utána már a végleges oldalakat küldtem el. A végéhez közeledve volt egy-két apró változtatás pl. a szövegbuborék méretét illetően, vagy amit még én láttam, hogy javítani kell.
    marcivazlatok.jpg
    Azok a bizonyos vázlatos ceruzarajzok
  •  


  • - Van valamilyen konkrét képregény vagy illusztrátor, aki hatással volt az Őrszem rajzaira?
  • - Ilyen szuperhősös témában a "Maszk" /1996/, amiben találok inspiráló formai megoldásokat, és a "The Batman Adventures" képregények. Ez a még nem reál, kissé sematikus és a pozitív-negatív formákkal játszó rajz. Ezeket szívesen elsajátítanám.
  • - A könyv szerzőjétől, Becskei Gábortól is megkérdeztük, és a te véleményedre is kíváncsiak vagyunk: szerinted miért annyira elhanyagolt (ha elhanyagolt) Magyarországon a képregénykultúra?
  • - Az arányokat kell nézni ilyenkor. Nehezen tud kialakulni szubkultúra e köré, mivel kevesebb az ember, mint egy olyan országban, ahol sokkal nagyobb a népesség. Több lehetőség, nagyobb tér van hozzá, amiben lehet mozogni. De az is fontos, hogy milyen témákkal foglalkozunk, vagy milyen stílust alakítunk ki. Még mindig gyengének érzem Magyarországon ezt a fajta fejlődést. Az, hogy ez miért van, talán habitus kérdése is. 

  • - Milyen képregényeket ajánlanál annak, aki most kezd ismerkedni ezzel a világgal?
  • - Ez nehéz kérdés, mert én például általában a formai dolgokat nézem egy képregényben, és ha az tetszik, akkor esetleg beleolvasok. Attól függ, ki mit szeret, ha humoros képregényt akar olvasni, a Kázmér és Huba, Asterix, Hagar például. Nekem nagy kedvencem, és gondolom, sokaknak még, A képregény felfedezése Scott McCloudtól. Az teljesen jó kiindulópont, ha éppenséggel valaki alkotni szeretne ebben az ágban, vagy csak megismerni a műfajt.
  • - Te magad miket olvasol mostanában?

- Ritkán olvasok képregényt igazából. Előveszem a régebbi magazinokat, albumokat, és abból szemezgetek, ha formailag elakadok. A King Features Syndicate történetét olvasgatom, az új Garfieldokat, meg most erre a Szeretettel üdvözöl: Pingvin című könyvre vagyok kíváncsi. 

Kapcsolódó termékek