Karácsonyozás a múltban
Wéber Anikó könyve, a Hanga régi karácsonyai minket is megihletett, így nyomozásba fogtunk. Olvassátok el, mi mindent tudtunk meg, mik azok az ünnepi szokások, amik hosszú ideje változatlanul velünk vannak és milyen érdekességeket fedeztünk fel. Ezenkívül azt is felderítettük, mióta létezik a karácsony, és milyen ünnepek voltak a kereszténység megjelenése előtt.
Készítsetek egy forró teát és repüljünk vissza együtt a múltba!
Idei karácsonyi könyveink közül az összeset nagyon szeretjük - mindegyiket más okból. Van azonban köztük egy, ami nem csak egy csodaszép kötet, telis-tele szuper mesékkel, hanem egy igazi különlegesség. Kitaláljátok, melyikre gondolunk?
Hát persze, hogy a Hanga régi karácsonyaira! Wéber Anikó meséiben régi korok karácsonyaiba kalauzol el minket. Sok-sok kutatómunkával felderítette, hogyan ünnepelte a karácsonyt Erzsébet királynő vagy Szendrey Júlia. Akik ismerik Wéber Anikó eddigi munkásságát vagy valaha olvastak vele készült interjúkat, jól tudhatják, hogy nagy rajongója a történelemnek, ezen belül is a 19. századi élet érdekli a leginkább - könyvet is írt már erről, ami az Abszolút töri sorozatunkban jelent meg.
Nézzük hát, mi mindent derítettünk ki a világ egyik legnagyobb és legnépszerűbb ünnepéről!
Tekintsünk vissza a régmúltra!
Az senki számára nem újdonság, hogy a karácsony alapvetően a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe: Jézus születésének feltételezett napja. Mostanra viszont a legelterjedtebb ünnepek egyike, sok nem keresztény ember számára is világszerte az év legmeghittebb időszaka. A szeretet ünnepeként is szoktunk rá hivatkozni.
Na de hogy nézett ki a karácsony régen? Azt tudtátok, hogy már az ókorban is létezett egy, a karácsony szellemiségéhez nagyon hasonló ünnep?
A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos, nagy jelentőséggel bíró időszak volt: a természet újjászületését ünnepelték. A Római Birodalomban decemberben hatalmas, táncos mulatságokat rendeztek annak örömére, hogy a fény diadalt arat a sötétség felett, a termőföldek pedig ismét termékennyé válnak. Ekkor a szolgáikat is megajándékozták a földesurak, a házakat pedig borostyánnal díszítették.
Amikor a 4-5. század környékén a kereszténység fokozatosan elterjedt, a karácsonyt is egyre szélesebb körben kezdték ünnepelni az emberek, a 6. századra már bevett szokássá vált.
A 16. században aztán a reformáció térhódításával új tradíciók is elkezdtek meghonosodni: például a karácsonyfa-állítás, ami a 18. századra már egész Németországban jellemző volt. Innen jutott el először Ausztriába, majd a 19. századra már egész Európába, sőt, az Amerikába kivándorlók által a tengerentúlra is.
Na és mióta van karácsonyfa Magyarországon?
Karácsony 1908-ban. A Fortepan felvétele.A karácsonyfa-állítás Magyarországon nem is olyan régóta jellemző, de ezt talán már kitaláltátok ti is az előző bekezdésből. A 19. század közepétől vált fokozatosan egyre elterjedtebbé, eleinte főleg a németajkú városi lakosság körében - érthető módon, hiszen Németországból indult hódító útjára a szokás. Vidéken és kisebb falvakban egészen az 1930-as évekig kellett várni, hogy általánossá váljon.
Nem is csoda, hiszen nem nagyon lehetett fenyőfához hozzájutni - tisztességes úton legalábbis. Az, ahogyan mi most elzarándokolunk a piacokra, hogy beszerezzük a tökéletes fenyőt, csak az 1950-es években alakult ki.
A kisebb parasztházakban hely sem lett volna egy hatalmas fenyőfának, ezért ott sokszor egy fenyőágat vagy más örökzöld gallyat állítottak fel vagy lógattak le a mestergerendáról.
Akkoriban a díszek sem olyanok voltak, mint manapság, szimbolikus értéket képviseltek: a faágra akasztott almaszeletek például a bőséget és az egészséget jelképezték.
Tudtad? Az első karácsonyfát Magyarországon Brunszvik Teréz grófnő állította, 1824-ben.
A Hanga régi karácsonyaiban is főleg a 19. században kalandozunk: megnézhetjük, hogyan telt a szenteste a gödöllői királyi udvarban vagy Andrássy gróféknál, de egy igazi, falusi karácsonyt is közelről megszemlélhetünk.
Itt kosárba teheted a mesekönyvet!
Régi szokások és érdekességek
Azt tudjátok, honnan kapta a nevét a szaloncukor? Egyszerűbb a megoldás, mint hinnétek: a főúri családok szalonjaiban díszítette először a karácsonyfát, még a 19. században, innen ered az elnevezése. Dobos C. József 1881-es szakácskönyvében jelent meg először a receptje, ezután otthon is bárki elkészíthette, feltéve, hogy volt pénze a hozzávalókra.
Kisfiú az ajándékával 1952-ben. A Fortepan felvétele.Egy másik izgalmas, mostanra már letűnt szokás, hogy a falvakban és tanyákon a háziasszonynak tilos volt felállnia a karácsonyi vacsora közben az asztaltól. A babona ugyanis azt tartotta, hogy ez a feltétele annak, hogy a következő évben jól tojó tyúkjai legyenek.
A betlehemezés egy olyan tradíció, ami a kisvárosokban és a falvakban még tartja magát - tudjátok, a hagyományos, beöltözős pásztorjátékra gondolunk. Nagyvárosokban ez mára egy általában meglehetősen komikus figurákkal telezsúfolt, valamelyik téren felállított jászolra redukálódott. Régebben pedig az egyik legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott!
Érdekes lehet még, hogy milyen hagyományok szerint működött az ajándékozás. Nos, ez szinte a karácsony kialakulásával egyidős szokás, és nyilván a család anyagi helyzetétől is függött. Általánosságban nem az ajándékokon volt a hangsúly: a 20. század elején többnyire az ólomkatona, a mogyoró, a dió vagy valamilyen kézzel készített apróság volt a meglepetés. A földesurak pedig megajándékozták a birtokukon dolgozókat liszttel vagy borral.
Ha többet szeretnél tudni a karácsonyi szokásokról, akkor a Hanga régi karácsonyaiból sok-sok további izgalmas információt megtudhatsz! A könyv végén mindenféle érdekességeket összegyűjtött nektek a szerző, ezenkívül egy kis DIY-szettet is találsz benne, amiket ki lehet vágni és felöltöztetni a papírbábukat. Ezt egyébként innen is le tudod tölteni!
Források: wikipedia, mult-kor, fortepan
