Megérkezett az Árulás!
Rojik Tamás tavaly megjelent regényének, a Szárazságnak végre megérkezett a folytatása! Az Árulás még mélyebben megismertet bennünket a 2050-es évek Magyarországával, ezúttal társadalmi berendezkedésre és az egyenlőtlenség kérdésére fókuszálva. Kattints és mindent elmesélünk róla!
A climate fiction viszonylag friss műfaj, amit a klímaváltozás fenyegető közelsége hívott életre. Ahogy egyre kézzelfoghatóbb a válság, az alkotók fantáziáját is egyre inkább mozgatja, hogyan alakul majd az emberiség jövője. Ezek a disztópiák nem csak izgalmas regények, nagyon fontos üzenetük is van: elgondolkodtatják az olvasót, felhívják a figyelmet arra, mi vár ránk, ha a jelenlegi életmódunkon nem nem változtatunk.
Rojik Tamás egy hosszú interjúban mesélt nekünk az első rész megjelenésekor arról, hogy fogalmazódott meg benne az ötlet: “Nem tudtam szabadulni attól a képtől, hogy megnyitom a csapot, és nem jön belőle semmi. Ebből a pillanatból nőtte ki magát lassan az egész szöveg.”
A climate fiction regények többnyire a távolabbi jövőbe kalauzolják az olvasókat, ezúttal viszont 2052-ben kötünk ki, ami csupán egy emberöltőnyi távolság az időben, a változás mégis mellbevágó.
A 2050-es évek Budapestjén az élet merőben más, mint napjainkban: a friss élelmiszer szinte megfizethetetlen, a vízhasználat súlyosan korlátozva van az állam által, az emberek egymástól szeparáltan élnek. Az első kötetben a teljes vízhiány okoz anarchiát, ami miatt főszereplőinknek, Daninak és Anikónak menekülnie kell.
Tedd kosárba itt az új részt!
Szárazság hatalmas sikert aratott az olvasók körében, hiszen egy olyan jövőképet kezdett kibontogatni, ami egyszerre nyomasztó és hihetetlenül lebilincselő. A szerző olyan aprólékosan, minden részletre kiterjedően, bátran és kreatívan nyúlt a témához, hogy egyértelmű volt: ebben a történetben bőven van még egy kötetre való izgalom.
És a hosszú bevezető után végre rátérhetünk a második részre, az Árulásra, ami méltó folytatása az első kötetnek.
Itt beleolvashatsz!
Az Árulás a vízhiány okozta krízis utáni időszakban indul, amikor úgy tűnik, az élet végre visszatért a megszokott kerékvágásba, a hullámok elcsitultak. A két kamasz, Dani és Anikó élete azonban nem sokkal könnyebb: pontosan tisztában vannak a propagandagépezet működésével, így alig akad egy-egy lopott pillanat, amikor nyíltan tudnak beszélni egymással anélkül, hogy folyamatos megfigyelés alatt állnának.
Az állam frissen bevezetett kötelező honvédelmi képzése is aggasztó, de ezzel egy időben a peremkerületekbe szorult emberek mozgolódásáról is keringenek hírek: egyre inkább megelégelik, hogy a társadalomból kilökve élnek és változást akarnak.
Rojik Tamás ismét nagyon fontos kérdéseket feszeget: a perifériára szorult, jogfosztottként élő emberek sorsát, az állam hatalmát az emberek gondolkodása felett, de természetesen a klímaváltozás kérdése továbbra is központi szerepet kap.
Tedd kosárba most!
