Irány a játszótér! – Csak magabiztosan!
Szülőként az egyik, ha nem a legnehezebb kihívás, amivel találkozunk, hogy hogyan tanítsuk meg a gyerekeknek a konfliktuskezelést. Hiszen, bármennyire akarjuk is megvédeni mindentől a kicsiket, nem lehetünk ott minden egyes összezörrenésnél. Nem vállalhatunk át minden problémamegoldást a gyerekektől, hiszen ezzel az önállósodásukat hátráltatjuk. Mutatunk egy könyvet, ami segíteni fog nektek ebben a helyzetben! Olvass tovább!
A gyerkőc az egyik pillanatban még nevetgélve ott marad a bölcsiben, a másikban már a bölcsi gondolatára is sírni kezd. Tökéletesen szobatiszta akár évekig, aztán ovisként valamiért mégis elkezd újra bepisilni. Az egyik este altatni sem kell, aztán másfél órán keresztül kell simogatni, hogy végre elaludjon. Mégis mi történik ilyenkor?
A szülő megijed, rohangál óvó nénitől gyerekorvosig, dadustól pszichológusig, fejlesztő pedagógustól a nagyszülőkig, és még ki tudja, hány felé. Mire végül kiderül, hogy az egész egy új csoporttárs érkezése, vagy a megváltozott csoportdinamika miatt alakult úgy, ahogy. Nagyon nehéz megélni azt, hogy bár beszélhetünk a felnőttekkel, a pedagógusokkal, de ezekben a nehéz pillanatokban, amikor a gyerekünk szocializálódni tanul és annak buktatóit éli meg, mégsem lehetünk ott mellette mindent felfogó páncélként.
Kattints ide és szerezd meg a legújabb Ölelj meg!-könyvet!
Amit tehetünk, az az, hogy egy olyan környezetet teremtünk, amiben megnyílhat és beszélhet a problémáiról. Persze ez sem könnyű, hiszen felnőttként sem mindig tudjuk jól megfogalmazni, mit érzünk, hát még kicsi ovisként! Shona Innes könyvei éppen ebben segítenek.
Agócs Írisz illusztrációjaA legújabb Ölelj meg!-kötet, ahogy azt a szerző utószavában is olvashatjuk, azoknak a gyerekeknek szól a leginkább, “akiknek gondjai akadtak a játszótéren, vagy előreláthatóan problémákra számíthattak egy új iskolában, egy új osztályban.” Tehát mindenkinek, akinek egy kis támogatásra van szüksége a társas kapcsolatok kialakításában, közösségbeli helyének megtalálásában.
A játszótér olyan, mint a dzsungel megmutatja, hogy bizony sokféle különböző állat – és gyerek – játszhat egyszerre ugyanazon a helyen, és nem mindenki ugyanúgy érzi jól magát. Ebből rengeteg kaland, új tapasztalás, és néha egy-két konfliktus is születhet. És persze ezekkel sem mindenki ugyanúgy küzd meg. Van, aki elbújik, van, aki rugdosódik, és így tovább.
Arra is tippeket kaphatnak a gyerekek az állatok példáin keresztül, hogyan kezeljék, ha valaki megbántja, vagy csak zavarja őket a közösségben. Hogy hogyan tudnak úgy együtt vagy egymás mellett játszani, hogy közben mindenki jól mulat. Hiszen „minden állat fontos ahhoz, hogy a dzsungel jó hely legyen, és mindenki jól érezze magát benne”.
Agócs Írisz illusztrációjaEz a kedves mese segíteni fog a gyerekeknek, hogy megfogalmazzák, ha valami – vagy valaki – bántja őket, és segíteni fog a felnőtteknek is, hogy felismerjék, mely problémákat lehet néhány jó tanáccsal elhárítani, és melyekhez érdemes szakértő segítségét kérni.
Olvassátok, nézegessétek együtt az Ölelj meg!-könyveket! A legújabb kötetben is Agócs Íriszcsodaszép illusztrációi pompáznak, így a képi világban sem fogtok csalódni. Abban biztosak vagyunk, hogy a gyerekek számára hasznos lesz, és hogy a mese megismerése után magabiztosabban vágnak majd neki a játszótéri kalandozásnak. De azt sem zárjuk ki, hogy a felnőttek is elcsípnek belőle egy-két hasznos gondolatot a saját életükre nézve.
