Annie M.G. Schmidt varázslatos világa
Az időtálló esztétika teszi naggyá a Schmidt – Westendorp könyveket
2017. augusztus 5. —
Annie M.G. Schmidt és Fiep Westendorp nagyjából olyanok voltak a hollandoknak, mint nekünk a Janikovszky Éva – Réber László alkotópáros. Legendás szimbiózisban élő művészek, a gyermekbirodalomba bebocsátást nyert szelíd óriások. Az általuk teremtett világ generációk számára jelenti a kellemes bizsergést valahol a szív és a gyomor között félúton, ahol a honvágy is születik. Az otthonosság érzését, a meghitt nosztalgiát. És bár magabiztosan állíthatjuk, hogy nem túlzó az előbbi jellemzés, a hazai olvasók számára talán még ma is kevéssé ismertek az általuk jegyzett könyvek. A Pagonynál 2011 óta jelennek meg a kultikus életmű darabjai.Üdvözlünk a Schmidt – Westendorp mesevilágban!
Az egyik megkerülhetetlen sorozat, ha a Schmidt – Westendorp páros munkájáról van szó, kétségtelenül a Janó és Janka apró-cseprő kalandjait bemutató történetfolyam. A két jó barát békés idillben, önfeledt játékkal tölti napjait, miközben őszinte gyermeki rácsodálkozással élnek meg olyan hétköznapi helyzeteket is, mint például a kiscicák születése, vagy éppen az almaszedés. A természet és az azzal való szoros összhang központi eleme a gyerekek világának, akik környezetük felfedezése közben új ismeretekkel is gazdagodnak, legyen szó akár a madarak költözéséről, vagy a virágültetés helyes módjáról... Egyszerűség és báj, egy nyugalmasabb évszázad lassú hömpölygése hatja át ezeket a történeteket.
Fiep Westendorp pedig Annie M. G. Schmidt szövegéhez méltó képi világot varázsolt; megbízható grafikai minőség, harmonikus kompozíciók, finom színharmóniák jellemzik rajzait:
Az egyetlen furcsaság talán csak az, hogy a gyerekek bizony koromfeketék, ez által pedig jelentősen elütnek színes, részletgazdag környezetüktől. Talán bepiszkolódtak Szutyok Sári módra..? Bevallom, egy darabig meg voltam győződve arról, hogy ez a fajta illusztrátori megoldás pszichológiai okokból született, vagyis azért, hogy a sziluettként – tulajdonképpen lyukasan - hagyott gyerekalakok helyére az olvasó könnyen odaképzelhesse önmagát, így lépve be az általuk felkínált (alaposan kipárnázott, buborékfóliával háromszorosan bevont) komfortzónába. A valódi magyarázat ennél azonban sokkal prózaibb: Janó és Janka rövid történetei eredetileg egy folyóiratban jelentek meg, ahol egészen apró helyet kaptak csupán, így – az akkor még többnyire a főalakokra koncentráló – rajzoknak a láthatóság kedvéért tömörnek és rendkívül kontrasztosnak kellett lenniük.
Az alkotópáros másik felejthetetlen remekműve a Titi-sorozat. A három részes meseregény már valamivel nagyobbaknak szól (míg a Janó és Jankát a 3– 6, addig a Titi-könyveket az 5– 10 éves korosztálynak ajánljuk), ennek megfelelően a kép és a szöveg aránya az utóbbi javára billen, a története, nyelvezete is komplexebb. Jól érzékelhető viszont az előbbiekkel rokon hangulat, vagyis az a barátságos-biztonságos légkör, amiért ezeket a könyveket bekuckózós délutánokon muszáj elővenni.
Westendorp illusztrációi pedig – ha eltekintünk a jellegzetesen hetvenes évekbeli figurastílustól – mai szemmel is meghökkentően modern hatású, kimagasló arány- és formaérzékről tanúskodó színvonalas munkák. Részben ez az időtálló esztétika teszi naggyá a Schmidt – Westendorp könyveket, és érvényessé böngészésüket az egykori Hollandiától távol, 2017-ben, a magyar gyerekek számára is.
A két holland hölgy több, mint négy évtizeden átívelő közös munkája pedig valószínűleg még sokáig érezteti hatását a nemzetközi gyerekirodalomban is.
Még több Fiep Westendorp illusztrálta Annie M.G. Schmidt könyv itt! ;)
Kecskés Nóri
Fiep Westendorp pedig Annie M. G. Schmidt szövegéhez méltó képi világot varázsolt; megbízható grafikai minőség, harmonikus kompozíciók, finom színharmóniák jellemzik rajzait:
Az egyetlen furcsaság talán csak az, hogy a gyerekek bizony koromfeketék, ez által pedig jelentősen elütnek színes, részletgazdag környezetüktől. Talán bepiszkolódtak Szutyok Sári módra..? Bevallom, egy darabig meg voltam győződve arról, hogy ez a fajta illusztrátori megoldás pszichológiai okokból született, vagyis azért, hogy a sziluettként – tulajdonképpen lyukasan - hagyott gyerekalakok helyére az olvasó könnyen odaképzelhesse önmagát, így lépve be az általuk felkínált (alaposan kipárnázott, buborékfóliával háromszorosan bevont) komfortzónába. A valódi magyarázat ennél azonban sokkal prózaibb: Janó és Janka rövid történetei eredetileg egy folyóiratban jelentek meg, ahol egészen apró helyet kaptak csupán, így – az akkor még többnyire a főalakokra koncentráló – rajzoknak a láthatóság kedvéért tömörnek és rendkívül kontrasztosnak kellett lenniük.
Az alkotópáros másik felejthetetlen remekműve a Titi-sorozat. A három részes meseregény már valamivel nagyobbaknak szól (míg a Janó és Jankát a 3– 6, addig a Titi-könyveket az 5– 10 éves korosztálynak ajánljuk), ennek megfelelően a kép és a szöveg aránya az utóbbi javára billen, a története, nyelvezete is komplexebb. Jól érzékelhető viszont az előbbiekkel rokon hangulat, vagyis az a barátságos-biztonságos légkör, amiért ezeket a könyveket bekuckózós délutánokon muszáj elővenni.
Westendorp illusztrációi pedig – ha eltekintünk a jellegzetesen hetvenes évekbeli figurastílustól – mai szemmel is meghökkentően modern hatású, kimagasló arány- és formaérzékről tanúskodó színvonalas munkák. Részben ez az időtálló esztétika teszi naggyá a Schmidt – Westendorp könyveket, és érvényessé böngészésüket az egykori Hollandiától távol, 2017-ben, a magyar gyerekek számára is.A két holland hölgy több, mint négy évtizeden átívelő közös munkája pedig valószínűleg még sokáig érezteti hatását a nemzetközi gyerekirodalomban is.
Még több Fiep Westendorp illusztrálta Annie M.G. Schmidt könyv itt! ;)
Kecskés Nóri