Biztosan ti is emlékeztek rá vagy aktuálisan tapasztaljátok a gyerekeiteknél, mennyire nagy élmény, amikor az ember már képes önállóan olvasni, amikor a betűk értelmes szavakká, majd mondatokká állnak össze. Nagyon régen voltam már elsős, de tisztán emlékszem az elképesztő büszkeségre, amikor először el tudtam olvasni egy utcatáblát. Sokszor látok gyerekeket a metrón, akik boldogan fújják a megállók neveit, lassan silabizálva a betűket. Nagyon megható ez a lelkesedés. De hol vész el?
A legfrissebb megjelent rész, a Rumini és az öt toll kapcsán felelevenítettük, miért szeretjük annyira a Most én olvasok!-könyveket!