Unott tekintetek, halk, vagy nem éppen visszafogott beszélgetések, a toll sercegése a levelezőlapon, suhanó cetlik a levegőben, egy-egy viccesnek szánt beszólás az órához kapcsolódó anyagról, a tanárnő fáradhatatlan fegyelmezése, és még sorolhatnám. Jobban fogalmazva, az irodalomóra nálunk talán egy csapat félálmos diák, utolsó fáradalmas próbálkozása a 3. óra tájékán. – Keszthelyi Emma ajánlója
tovább...