Így is lehet!
2025 őszétől folytatódik a Pagony exPEDíció
2025-09-10 - Pagony
Kerettantervi elvárások és kompetenciák fejlesztése a kortárs irodalom segítségével – Rendhagyó irodalomórák 1-4. és 5-8. osztályosoknak a Bartók Pagonyban
Kedves szülők és pedagógusok!
A Pagony Kiadó többek között folyamatosan azon is dolgozik, hogyan lehet a gyerekek számára az irodalom és a nyelvtan tanítását igazán izgalmassá, élményszerűvé tenni. Hogyan lehet találkoztatni a kerettantervi elvárásokat a játékkal és a kortárs irodalommal? Hogyan lehet sok mozgásos és verbális feladattal, az egyéni és a közös alkotás örömét megérezni és szinte észrevétlenül különböző kompetenciákat fejleszteni?
A 2025-2026-os tanévben is folytatódik a Pagony exPEDíció, amelynek keretében 1-8. osztályos általános iskolásoknak kínálunk különböző fókuszú, a kerettantervhez kapcsolódó foglalkozásokat, melyeknek megálmodója és megvalósítója Nemes-Jakab Éva.
A foglalkozások ára: 20 főig 35 000 Ft, 20 fő fölött 1500ft/fő. Ezért az összegért nemcsak a 90 perces foglalkozásban vehetnek részt a gyerekek, hanem minden egyes osztály/csoport egy-egy értékes, 5 darab kortárs gyerekirodalmi könyvet tartalmazó csomaggal is távozik, amelyek alapját képezhetik az osztályon belül egy kis olvasósarok kialakításának is.
Választható időpontok:
• Kedd: 8.30-10.00
• Szerda: 8.30-10.00, 10.30-12:00
• Csütörtök: 8.30-10.00
További információkért az expedicio@pagony.hu e-mail címre írhatnak, vagy hívható a 70/6293434-es telefonszám.
Online időpontfoglalásért kattints ide!
Az egyes évfolyamoknak szóló foglalkozások témája:
1. osztály: A tündér csizmájának nyomában
A 90 perces foglalkozás Gimesi Dóra-Szegedi Katalin A tündér csizmája című könyvén alapszik. A kerettantervi fejlesztési célokon belül a szerialitás, az időbeli tájékozódás, a szövegalkotás kompetenciáját támogatja.
A foglalkozáson belül a Papírszínház felhasználásával indulunk, hogy aztán különböző küldetéseket teljesítve, szövegalkotó és mozgásos feladatokon keresztül a mese dramaturgiáját követve a gyerekek megfogalmazzák a saját vágyaikat és elkészítsék, ha nem is a tündér, de saját csizmájukat, amelyet magukkal is vihetnek.
Ebben a 90 percben egy versíró kvartettre hívjuk a gyerekeket, melynek során klasszikus és kortárs irodalmi művekkel dolgozva a fonémahallás, a ritmusfejlesztés és az együttműködés fejlesztése a fő cél. Tanítási fókusz a vers formai jellemzőinek tudatosítása, NAT kötődése pedig a Beszéd és olvasás témakörén belül a Vers altémakör és az Írás és helyesírás témáján belül a A nyelv építőköveivel való elmélyültebb foglalkozás.
A felhasznált kortárs művek forrásai a Friss tinta! (gyerekvers-antológia), Julia Donaldson Kvirtek és kvartok című meséje és Fenyő D. György Útikalauz a vershez című ismeretterjesztő könyve. A gyerekek a foglalkozás végén saját alkotásaikat vihetik magukkal a könyvcsomagon kívül.
3. osztály: Miért nyúl a nyúl, és mit dob a dob?
Ez a 90 perces foglalkozás a Nyelvi tudatosság, Anyanyelvi ismeretek, Írás és helyesírás kerettantervi témakörökhöz kapcsolódik Berg Judit Két kis dinó a középkorban című könyve alapján. A cél a mese segítségével az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése.
A keretjáték alapja, hogy egy időutazás során a gyerekek Mátyás király udvarába kerülnek, és egy gyanús, félreérthető üzenet megfejtésében kell segédkezniük. Ez a játékos forma a szótárkészítés technikájával a homonímia különböző megvalósulásait tudatosíthatja a gyerekekben, miközben a kontextusba illő szavak pontos használatával ismét csak egy fontos küldetést teljesítenek.
1-2-3. osztály: ExPedíció Nyírfaligetbe
Az Év Gyerekkönyve- és Merítés-díjas Kiss Judit Ágnes és Sipos Fanni Tujaszörny és Nyírfakobold című meséje egy olyan emberi alaphelyzetet dolgoz fel, amellyel legkésőbb 7 éves korában, az iskolába kerüléskor minden gyerek találkozik: hogyan tudom magam elhelyezni egy új közösségben? Mit gondolnak rólam? Értékes tagja vagyok-e a közösségnek? Mi van, ha ügyetlenebb, lassabb vagy egyszerűen csak más vagyok, mint a többiek? Mit kezdjünk a másságainkkal?
A foglalkozás egy játékos kerettörténetbe ágyazódik, amely során a gyerekek külső megfigyelőként érkeznek Nyírfaligetbe, ahol éppen felborultak a mindennapok.
Kerettantervi szempontból a kulcskompetencia a mérlegelő gondolkodás fejlesztése, véleményalkotás, ítéletalkotás, következtetések levonásának gyakorlata.
Tutu, a tujaszörny, akaratán kívül nagy bajt okoz Nyírfaliget lakóinak.
Ez az alaphelyzet és a megfigyelői szerep alkalmat ad arra, hogy a gyerekek, lépésről lépésre megismerve a nyírfaligetieket és az idegennel való konfliktusukat, reflektálhassanak azokra a kérdésekre, amelyek az önismeretnek és a közösségi dinamikának a mindenkori alapjai.
A közös játék nemcsak az érzelmi intelligenciát és az önreflexiót fejleszti, hanem ezzel párhuzamosan a témához kapcsolódó szavak, szószerkezetek megtanulása, árnyalása, gazdagítása is fókusza a programnak.
Ez a szintén 90 perces foglalkozás a kerettantervi Olvasás és szövegértés témán belül a Versek altémaköréhez tartozó kulcskompetenciákat fejleszti, azaz a kommunikációs, a személyes és társas kapcsolati kompetenciákat, valamint a kreativitásnak és az önkifejezés fejlődésének ad teret. Támogatja a szövegértési és szövegalkotási, az emlékező- és a verstanulási képességet, mozgásos feladatai is a versalkotási és a ritmusérzéket fejleszti.
A foglalkozás kerettörténete Annie M.G. Schmidt Viplala című meseregényén alapszik, a helyi adottságokhoz szabva. Az osztály „kirándulásra indul” egy BP nevű városban, melynek békés mindennapjait egy rendkívüli esemény zavarja meg: eltűnik Fűzfai Artúr, a város híres poétája, és egy fontos versének is nyoma vész. A költő és kézirata utáni nyomozás során a gyerekek különböző állomásokon fokozódó nehézségű játékos szövegalkotási feladatokon keresztül jutnak el a szövegrekonstrukcióhoz, amely lényegében egy saját mű megalkotása lesz.
A foglalkozás Bán Zsófia Vagánybagoly és a negyedik Á – avagy mindenki láthat mást című könyvéből inspirálódva közös történetalkotásra hívja az osztályokat.
Az alkotómunka első fázisában a gyerekek különböző érzékszerveik bevonásával gyűjtik össze az elbeszélő mű megírásához szükséges szövegalkotó elemeket, majd a történetet egy jól körülhatárolt történetváz segítségével csoportmunkában építik össze, és írják meg saját változatukat egy témára.
A foglalkozás második alkotószakaszában megismerkedhetnek az antológia fogalmával és a Pagony Kiadó gyűjteményes kiadásaival, melyek segítségével az írnok szerepében lévő diákok megírhatják a csoportok írásaiból összeálló antológia könyvismertetőjét.
A foglalkozás során tehát az írásbeli szövegalkotás rejtelmeiben mélyedünk el. A kreatív írást és a műfaji jegyek tudatosítását támogató gyakorlatok játékos formában, a társas készségekre (empátia, együttműködés, véleménynyilvánítás) nagy hangsúlyt fektetve közvetítik a prózaepikai elemzésekhez későbbiekben is hasznosítható ismereteket.
4-5. osztály: Mikor is volt, hol is volt?…
A történelem nem mese. De lehet mesélni róla. És néha nagyon vékony a határ a valóban megtörtént esemény és a kitalált történet között.
Hogyan tudunk különbséget tenni? Mennyire számít, hogy ki és milyen nézőpontból meséli el a történetet?
Gimesi Dóra-Rofusz Kinga Amikor mesélni kezdtek a fák című varázslatosan szép könyve kiváló előkészítése az alaptantervben is előírt történelmi gondolkodás megalapozásának.
A jelenből indulva a Városliget fái között sétálva Dédi újabb és újabb történeteket mesél, amelyek dédunokája számára már történelemként jelennek meg. Dédi azonban hiteles szemtanúja, átélője volt az elbeszélt eseményeknek.
Így történt? Hogy történt? Hányféleképpen lehet elmesélni valamit?
Miért lehet fontos a kronologikus gondolkodás? Miben különbözik a mesék befogadásának ösztönös érzelmi-gondolati világától?
Innen indul és egy izgalmas közös felfedezésig jut ez ez a 90 perces, maximálisan interaktív foglalkozás.
Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye megkerülhetetlen olvasmány minden magyar iskolás számára. A varázslatos és sok-sok kérdést felvető történet azonban sokszor nem tud igazán élménnyé válni a gyerekek számára, mert nehéz megbirkózniuk a nyelvezettel.
A 90 perces foglalkozás már igényli Petőfi Sándor művének vagy legalábbis a történetnek az ismeretét, azonban drámajátékos eszközökkel olyan új szempontokat adhat a szöveg feldolgozásához, amelyben a gyerekek aktív résztvevőként a János vitéz világából kiindulva egy új világot teremtenek, szereplőket, karaktereket formáznak meg, és feltárják, hogy milyen konfliktusok vannak a Vágtató Patak által elválasztott két világ között.
Miért félünk a boszorkányoktól és a Patakontúl világától?
Hogy lehet ezt a világot feltérképezni és megérteni? Hogyan léphetünk túl félelmeinken, hiedelmeinken? És nem utolsósorban: hogyan változtathatja meg Petőfi Sándor művének világát, ha véletlenül belekerül egy szemüveg?
Mindez nagyon rejtélyesnek hangzik? Reméljük, igen. De akik részt vesznek a foglalkozásban, azok számára világossá válnak az összefüggések.
A helyesírás egyszerre szórakoztató és elmélyült, maradandó tudást eredményező tanítása talán az egyik legnagyobb kihívás. És ha akarjuk fokozni a téteket: nézzük meg, mit tudunk kezdeni az egybeírás-különírás alfejezettel, az alárendelő és a mellérendelő szóösszetételek helyesírásával! Nem hangzik túl csábítóan?
De ha onnan nézzük, hogy a szavakkal, a szóalkotással teremteni tudunk, hogy az összetett szavak új jelentést hordoznak az összetételi tagok elsődleges jelentéséhez képest?
Vagy ez még mindig ijesztően hangzik? Akkor itt a feloldás: Dániel András egyszerre játékos és filozofikus kisprózái sokszor olyan humoros nyelvi játékokra épülnek, amelyek gyakorlatilag felölelik az egybeírás-különírás szabályainak palettáját. Mintaként követve a szerző gazdag nyelvi világát a diákok világteremtő szóalkotások segítségével fedezhetik fel és jegyezhetik meg az elsőre nem biztos, hogy érthető szabályokat. Amelyekről még az is kiderülhet, hogy nem is (nemis?!) annyira veszedelmesek...
A foglalkozás időtartama 90 perc.
