
Mit üzen az északi szél?
Északon jó gyereknek lenni! Hatékony és élvezetes az oktatás, és az élmény alapú, játékos tanulás tükröződik a gyerekirodalomban is. A skandináv országok pontosan tudják, tiszteletben tartják, hogy milyen egy gyerek. Ezért, ha azt szeretnéd, hogy egy könyvnek 100%-os sikere legyen, és évekkel később is leemelje a gyerek a polcról, akkor válassz skandináv meséket!
Most pedig bemutatjuk a felejthetetlen kedvenceinket.
Szutyoksári és Titi

Titi, a vörös hajú kisfiú személyében a modern európai meseirodalom egy igazi klasszikusa tolat be piros daruskocsijával a magyar gyerekszobákba. A könyvön holland gyerekek generációi nőttek fel. Persze, ahogy a hölgyeknek, úgy az igazán jó meséknek sincsen kora; Titi kalandjain sem fogott az idő, talán csak akkora újdonságnak nem számítanak már, mint anno, a hetvenes évek elején, amikor e mesék nyelve, témaválasztása még szokatlannak számított.
A Titiről szóló történeteinek helyszíne a kortárs hétköznapok prózai környezete. Főhőse – egy csaknem átlagos kisfiú – a könyv nyitó történetében egy átlagos város minden varázslattól mentes utcáit rója daruskocsijával: lakást keres.
Itt találod a sorozat további köteteit!

Egyébként Sári édesanyja annyira edzett már, hogy többnyire teljes belenyugvással konstatálja, hogy a lánya piszkosodásra hajlamos. Van egy gigantikus kádjuk és 10 doboz mosóporuk. Ezek a mesék, amellett, hogy nagyon, de tényleg nagyon viccesek, azt is megmutatják gyerekeknek és szülőknek egyaránt, hogy nem a világ vége, ha néha kicsit piszkosak vagyunk.
Ismerd meg Szutyoksárit!
4 éves kortól ajánljuk.

A könyvek különlegessége, hogy egyszerre mesekönyv, történelmi ismeretterjesztő, képes böngésző, képregény és kreatív ötletek tárháza. Ha kifogytál a játékötletekből, viszont rengeteg a szabadidőd, válaszd a Tatu és Patu elszabadul – szabadtéri játékok fura kézikönyvét. Megtudhatod belőle, hogy hasznosítható a toboz 22-féle módon (pl. fakírágyként, bicepszként, vagy tobozfürdőként), de tökéletes hóembert készíteni is megtanulhatsz belőle.

A Tatu és Patu trükkös találmányainál szórakoztatóbb könyvet alig ha találsz a boltok polcain. 14 abszurd, mégis hasznos masinát vonultat fel, melyek különböző történelmi korszakokhoz, és azok jellemzőihez kötődnek. Milyen hasznos lett volna pl. az ókori Rómában egy cserélhető elemekből álló császár szobor? Na, és milyen lehetett volna a kőkorszaki kommunikációs rendszer? Keresd a Tatu és Patu sorozatot hasonló fura ötletekért!
A további Tatu és Patu köteteket itt találod!
4 éves kortól ajánljuk.

Gubanc Manka egy karakter, egy forma, egy arc. Makacs, mint az öszvér, találékony és rettentően kalandvágyó. Nagyon lehet szeretni, és nagyon jó vele tartani. De nem „rossz gyerek“, és ez fontos. Kuijer szótárából szándékosan hiányzik a rosszalkodás és a csínytevés.
Manka habzsolja, felfalja a világot, és ebben részt venni borzasztóan jó élmény az olvasóinak. A társai, Sebi és Jakó néha megszeppennek vagy visszakoznak, és ettől még átélhetőbb és élvezetesebb lesz részt venni a kalandjaiban. Mert Manka mindig kalandokba keveredik, nyilván.
Itt olvashatsz többet Mankáról!
5 éves kortól ajánljuk.
Harisnyás Pippi abszolút lehengerlő, magával ragadó figura. Miben rejlik a varázsa? Egy kislány, aki teljesen szabad: anyukája angyal, apukája pedig hajóskapitány volt, de egy vihar elsodorta, így Pippi úgy gondolja, hogy egy távoli sziget királya lett.

A történetekben a szabálykövetés és az alkalmazkodás tematizálása fontos problémákat vet fel. Varázsa pedig abban rejlik, ahogy az amúgy nagyon rémisztő helyzetekben Pippi játszva bánik el a veszedelemmel. A kislány valójában folyamatosan ismerkedik, olykor-olykor meg is verekszik a világgal, amelyben él. Megküzd a függetlenségéért a rendőrökkel, a barátja testi épségéért egy bikával, heccből egy cirkuszi erőművésszel, és mindig megvédi a gyengébbeket.

Ugyanakkor mindig kiderül, hogy Pippi igazából nagyon is vágyik rá, hogy valaki az ágyba dugja, ha már későre jár, és betakargassa. Így az olvasó egyszerre éli meg a korlátlan lázadás és jókedv örömeit, a gyermeki szabadság szárnyalását (amire, még, ha a szülők árán is, minden gyerek egzisztenciálisan vágyik), és tapasztalja meg ennek a súlytalanságnak az árát, és fájdalmát. Gyönyörű, lírai történet a felszabadult, abszolút megélt, biztonságos gyermekkor varázslatos világáról, és arról, ahogy ez egyre gyakrabban párbeszédbe lép a gyermeki horizontot átölelő konvenciókkal és normatív körülményekkel.
Itt keresd a sorozatot!
7 éves kortól ajánljuk.

A Kepler62 nevű számítógépes játékot senki sem képes végigjátszani, és csak találgatások keringenek arról, hogy köze lehet az újonnan felfedezett bolygóhoz. Aki eljut az utolsó pályáig, talán meghívást kap az új Földre. Ari és Joni közös erővel érnek a végére: 60 másodpercük marad dönteni, elfogadják-e a meghívást egy olyan helyre, ahol talán nem számít többé, kinek van sok pénze, ahol nincsenek fegyverek, sem mindenható rendszer. Reményeik szerint…
Timo Parvela könyve, a Kepler62 egy lebilincselően izgalmas sci-fi sorozat, igazán bátor kalandkeresőknek
Ismerd meg a sorozat első és második részét!
8 éves kortól ajánljuk.

Kiskamaszként az olvasó százszázalékosan azonosulni tud Pollival: tudja, mennyire fájhat neki az első szakítás, hogy mekkora vigaszt nyújthat az, hogy elvonulhat a nagyszülei tanyájára, hogy a kis borjúját babusgassa, és hogy mennyire furcsa érzés egyszerre szeretni és gyűlölni valakit. Aztán kicsit idősebb fejjel olvasva a könyvet az ember rájön, hogy milyen nehéz gyerekként megérteni, hogy miért nem járhat egy marokkói egy hollanddal, vagy hogy mit lehet kezdeni azzal az érzéssel, amikor az ember először féltékeny úgy istenigazából. Egy felnőtt (szülő) pedig valószínűleg a könyvnek azokat a mögöttes mozzanatait is érti, amiket egy gyerek nem: látja például, milyen hibákat vét Polli anyja, apja és nevelőapja, és pontosan tudja, hogy mennyire lehetetlennek tűnik ezeket a hibákat kikerülni.
Itt olvashatsz bővebben a sorozatról!
12 éves kortól ajánljuk.