Vadadi Adrienn nélkül nincs ovi

Vadadi Adrienn könyveivel már szinte minden óvodás és kisiskolás szülő találkozott, és mindenki rögtön bele is szeret a meséibe. Mi a szerző titka, melyek a legkülönlegesebb könyvei, és miért ajánljuk mi? Olvasd el cikkünket a szerzőről!

Vadadi Adrienn meséi általában olyan környezetben játszódnak, amiben minden gyerek otthonosan mozog. Olyan hétköznapi események jelennek meg a történetekben, ami ismerős számukra, illetve azon a nyelven szólítja meg őket, ami leginkább a sajátjuk. A mesék kielégítik az adott korosztály mesepszichológiai igényeit, segítenek újraélni és feldolgozni a bennük felgyülemlett feszültséget, a nehezen artikulálható óvodai élményeket.

Vadadi Adrienn családjának női tagjai több generáción keresztül választották hivatásuknak az óvónői szakmát, nem volt kérdés számára, hogy érettségi után óvodapedagógus szakon folytatja tanulmányait. A gyerekek szeretete mellett mindig jelen volt az írás szeretete is az életében. Már egészen kiskorában meséket írt egy kiskutyáról, kamaszkorában a szerelemről, majd felnőttként vicces történeteket írt kislányának mindennapjairól. Később újságírást kezdett tanulni, ott talált rá saját írói hangjára. Mindig elsődleges volt számára, hogy felszabadultan, tabuk nélkül írhasson – ez a könnyedség érződik hőseinek történetein is.

Itt olvashatod el cikkünket a kisovisoknak szóló sorozatáról!

Pedagógusként és szülőként kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnőttek körültekintően válasszák ki a történeteket, amikkel a gyerekek nap mint nap találkoznak. Hiszen a gyerekek még mindent meghallgatnak, megnézegetnek, és nem feltétlenül érzékelik a minőségbeli különbséget. Ezért időnként nem árt egy kis szülői felügyelet.

Azt vallja, hogy egy óvodáskorú gyereknek a feltétel nélküli szeretet és elfogadó környezet a legfontosabb: „Egy egészséges, boldog gyerek magától is megérik az iskolára, nem kellenek ahhoz a fejlesztések, meg a foglalkozások! Szeretetteli légkörben, ahol egy kisgyerek önmaga tud lenni, ahol nincsenek felesleges korlátok, de van biztatás, csupán természetes kíváncsisága okán képes felfedezni a világot.”

A legtöbb gyerek életében az óvoda az intézményes nevelés első állomása, ahol először kell a szüleik nélkül, önállóan megbirkózniuk az új helyzetekkel, kortárs kapcsolatokat kialakítaniuk, és sok új szabályt kell betartaniuk. Meg kell tanulniuk, hogy létezik feltételekhez kötött szeretet is. Az óvónőnek nagy szerepe van a gyerekek egészséges lelki fejlődésében, Vadadi Adrienn mesebeli óvónénije pedig éppen azt az érzékenységet, odafigyelést tükrözi, amire a gyerekeknek szüksége van.

Első, könyvben is megjelent meséit saját ovis csoportjának írta, az aznap történtek adták a mesék alapját. 15 év óvónői tapasztalat bújik meg történeteiben, illetve az a szemléletmód, hogy a szülők is azonosulni tudjanak a mesékkel, különben nem fogják tudni olyan átéléssel felolvasni azt. Pedig ez egy meghatározó eleme az együtt olvasásnak, hiszen ettől válhat igazán élményszerűvé a dolog. Minden gyerek szereti és igényli visszahallani a saját történetét, Vadadi Adrienn meséi pedig segítenek azoknak a szülőknek, akiknek a saját élmények mesébe foglalása nehézséget okoz.

Kifejezetten kisebb ovisoknak szól az Óvodás lettem! - sorozat, ahol Lea és Peti mindennapjaiba nyernek betekintést a gyerekek. A kötetekben két-két mesét találhatunk hasonló tematikában. A gyerekek számára ismerős helyszínen, megszokott életterükben játszódnak a mesék, és a főhősökkel csupa olyan dolog történik, ami őket is érinti. A történetek igyekeznek direkt oktató célzat nélkül bemutatni olyan helyzeteket, amik minden ovis életének részei – ilyen a beszoktatás, a dackorszak, az akaratosság, az önállósodás, a szerepjátékok megjelenése, vagy a szocializációs nehézségek. Akár a beszoktatást is gördülékenyebbé tehetik a könyvek, hiszen indirekt módon megismerik belőle az óvodai mindennapok rutinját.

Szintén óvodásoknak szólnak az Ovis mesék-sorozat kötetei. Egyelőre hat kötet jelent meg, a szereplők pedig ismerősek lehetnek az Óvodás lettem!-köteteiből. Lea és Peti történetét az első óvodában töltött naptól egészen az iskolába menetelig kisérheti figyelemmel az olvasó. Olyan hétköznapi problémák jelennek meg a mesékben, mint a nemalvás, a válogatás, az új barátságok kialakítása. A legújabb részben, a Három szülinapi tortában új gyerek érkezik a csoportba, aki kicsit más, mint a többiek, kisebb és ügyetlenebb kortársainál, időnként nehéz vele együtt játszani, mert nem tud nyugton maradni. Szili mássága koraszülöttségéből ered. Végül a gyerekek elfogadják őt, hisz ugyanolyan jó vele játszani, mint másokkal, Szilinek pedig sikerül beilleszkedik a közösségbe. A gyerekek érzékenyítése, az integráció fontos feladata egy pedagógusnak, a szerzőnő pedig ehhez a témához is a tőle megszokott természetességgel és hitelességgel nyúlt. A koraszülöttségről nem sok könyv jelent meg eddig gyerekeknek, pedig beszélnünk kell róla, hiszen ma minden tizedik gyerek koraszülött Magyarországon.

Vadadi Adrienn nemcsak az intézményes nevelés keretein belül zajló hétköznapi dolgokról írt már mesét, hanem a családi életből ismerős események is megjelennek könyveiben. A Titkos reggeliben és a Titkos vacsorában meleg családi légkör rajzolódik ki, a testvérpár Andris és Juli mindenki számára ismerős hétköznapi családban élnek és velük is csak hétköznapi csodák történnek. A testvérek kapcsolata szélsőséges, hol féltékenyek egymásra, hol pedig összefognak a világ ellen. A meseolvasó szülők pedig még megoldásokat is kapnak a mindennapi konfliktusok megoldására, illetve mintát arra, hogyan maradjanak nyugodtak minden helyzetben.

Olvass itt még erről a két könyvről!

Hiába az esetleges városi életmód, a lovak szeretete és a lovaglás mégis rengeteg gyerek életének része. Ha máshol nem is, nyári táborok alkalmával. A Kockacukor lovassulit elsősorban a kisiskolás lórajongó lányok fogják kedvelni. Az izgalmas és vicces történeteken keresztül mindent meg lehet tudni a lovaglás alapjairól, igazi könnyed nyári történet. A történet érdekessége és humorforrása, hogy megismerjük a kislány és Lópaci nézőpontját is, illetve belelátunk abba, hogy alakul a kapcsolatuk. A szerzőnő nemcsak arra világít rá, hogy a lovaglás mennyi munkával jár együtt, vagy hogy egy kiscsikót meg kell szelídíteni, hanem megismerteti az olvasókat egy down szindrómás kisfiúval is, mindezt a terápiás foglalkozások valós környezetében.

Keresd itt a sorozatot!

Nemcsak kisiskolásokról szóló történetei vannak, mint az Alma utca 22., vagy a Nyomás a suliba!, megjelent három olyan kötete is, amit kifejezetten önálló olvasásra szánt. A Most én olvasok!-sorozatban lépett színre Matricás Laci, a híres rabló és az őt leleplezni igyekvő Sárika. A történetek valamennyire összefüggenek, de önállóan is működnek. A szerzőnő nagyon figyelt a kezdő olvasók igényeire, olvasási sajátosságaira. Fontosnak tartja, hogy a gyerekek élvezzék az olvasást, sikerélményük legyen, mert akkor fognak újabb könyvet levenni a polcról: „A legfontosabb, hogy ne ijessze el a gyerekeket az olvasástól. Legyen benne sok kép, legyenek benne egyszerű, rövid mondatok, de emellett legalább olyan fontos, hogy a történet legyen vicces, izgalmas, olyan, ami érdekli, megmozgatja azt a korosztályt, akiknek szól. Legyen igazi mesekönyv, csak éppen könnyebben olvasható, befogadható.”

Végül pedig megsúgunk egy titkot: Vadadi Adrienn ősszel új könyvvel érkezik! Ezúttal túllép még a kezdő olvasó korosztályon is, és már önállóan jól olvasó kamaszoknak ír izgalmas regényt. Keresd szeptember végétől az Abszolút Könyvek-sorozatban!