5 ok, amiért szerintünk a legmenőbb sorozat most az Abszolút Töri
Ha valamit meg szeretnénk tanítani a gyerekeknek, elengedhetetlenül fontos, hogy azt a magukénak érezzék, megtalálják benne az újdonság izgalmát, ugyanakkor saját magukat is. Ez a történelem tanulásánál különösen nehéz feladat, hiszen több száz éve történt eseményekhez kell valamilyen módon kapcsolódnunk.
Az Abszolút töri sorozat pont ebben segít: olvasd el, hogyan!
Eszter, a Bartók Pagony korábbi üzletvezetője, a Pagony Kiadó munkatársa elárulja nektek, miért lett ez az új sorozat rögtön a kedvence – olvass tovább!
Egy hosszú nyári szünet alatt találtam rá Erzsébet királyné életrajzára, ami – bár nem gyereknyelven íródott – rádöbbentett arra, hogy a régen élt emberek pontosan ugyanazokat a lelki harcokat vívták meg, mint mi most. Engem mindig is inkább a történelem emberi oldala érdekelt, az, hogy milyen emberi tényezők vezettek bizonyos eseményekhez, és azt vettem észre a Pagonyban töltött évek alatt, hogy a mai gyerekek is ezt hiányolják leginkább.
Így talán érthető, miért tartom hihetetlenül fontos vállalásnak a Pagony Kiadó Abszolút töri-sorozatát. Kicsit majd mesélek részletesebben is az eddig megjelent részekről, amit Mészöly Ágnes, Wéber Anikó, Kiss Judit Ágnes, Zágoni Balázs, Majoros Nóra, Rojik Tamás és Miklya Luzsányi Mónika jegyeznek, de először lássuk, mi az az öt dolog, ami miatt szerintem ez a sorozat fordulatot hozhat a történelemtanulással kapcsolatban.
Ezerrel pörgünk!
Gondolom, nem kell magyaráznom, miért nem találják a kulcsot a gyerekek az Egri csillagokhoz vagy A kőszívű ember fiaihoz. Annak ellenére, hogy ezek valóban remekművek, elszomorító látni, milyen megadó arccal állnak a pultnál a kiskamaszok, amikor eljön az ideje, hogy megvásárolják. A végtelen hosszú leírások, a lassan csordogáló történetfolyam nem tudja már fenntartani a 21. századi pörgéséhez szokott generációk figyelmét, és ez nem az ő hibájuk. Az Abszolút töri legnagyobb erénye éppen az, hogy teljesen beszippantja az olvasót, nem nélkülözi a humort, és a mai kor gyermekei számára is élvezhetővé teszi a múlt eseményeit. Ezek a szó legnemesebb értelmében vett kalandregények, elképesztő izgalmakkal, sodró lendületű cselekménnyel és megoldandó bűnügyekkel.
Időutazunk!
Rengetegszer gondolok rá, miközben a városban sétálok, hogy milyen lehetett a több száz évvel ezelőtti főváros. A regényekből egy kicsit erről is tanulhatunk, hiszen a főszereplő gyerekek most élnek, és puszta véletlenségből kerülnek a múltba. Teljesen átlagos gyerekek, akik egy budai iskolában tanulnak. Az épület udvarán áll egy ősöreg, gigantikus fa, ennek a törzsébe bújva jutnak el távoli korokba. Amikor például megérkeznek a Mátyás-korabeli Budára, úgy próbálják beazonosítani, hol lehetnek, hogy próbálják megkeresni a Batthyány tér akkori helyét.
A regények főszereplői ugyanannak az osztálynak a tagjai, de mindig csak két-három gyereket kísérünk el a kalandokra, így őket is jobban megismerhetjük, és később ismerősként üdvözölhetjük, amikor felbukkannak egy másik kötetben.
Nevetünk!
Amit talán a legjobban szeretek ezekben a könyvekben, hogy sokszor viccesek! A humor nagyon fontos eleme mindennek az életben, de a tanulásnak kiváltképp. Ki gondolta volna, hogy a törin lehet nevetni? Mészöly Ágnes regényének elején rögtön egy versbetétet találunk, amiben azon merenghetünk el, milyen lenne, ha Mátyás király ma élne, és felszállna a négyeshatosra vagy posztolna a Facebook-oldalára. Őrületesen király gondolat!
Észrevétlenül tanulunk!
Az egyik regényben, miután már egy ideje a múltban tartózkodnak, az egyik főszereplő szájából elhangzik a mondat, hogy jé, többet tanultam ez alatt a néhány óra alatt, mint az összes töriórán együttvéve. Semmiképp sem szeretném a tanárok érdemeit kicsinyíteni, de az biztos, hogy számomra is egy csomó új információt tartalmaztak ezek a regények, úgy is, hogy amúgy nagy rajongója vagyok a furcsa, kevésbé köztudott tényeknek. Amellett, hogy a könyvek nagyszerűen összefoglalják az adott kor legfontosabb eseményeit, nagyon sok olyan infóval gazdagodnak a gyerekek, amiket aztán kamatoztathatnak az iskolában.
Jaj, és majdnem elfelejtettem, hogy a történelmi tényeket szakértők lektorálták, úgyhogy minden, amit olvastok korabeli ruhákról, személyekről vagy szokásokról, az bizony úgy is volt!
Mind hasonlóak vagyunk!
Azt már korábban is említettem, mennyire megváltoztatta a hozzáállásomat a történelemhez az, hogy közelebb éreztem magamhoz az embereket, akikről tanultam. Szerintem mindig elképesztően sokat tud adni, ha érzelmileg is kapcsolódni tudunk egy témához, vagy azokhoz, akikről olvasunk. Lehet, hogy Corvin János évszázadokkal ezelőtt élt, de kiderül, hogy egy humoros, kedves fickó, akivel szívesen játszanánk egy focimeccset vagy videojátékot, ha most élne. Sissiről is csak annyit tudunk, hogy csodaszép volt és korának bálványa, de amint megtudjuk róla, hogy ő is küszködött önértékelési problémákkal, máris sokkal emberibb, és közelebb érezzük őt magunkhoz.
És most beszéljünk kicsit a sorozat eddig megjelent köteteiről!
Miklya Luzsányi Mónika: A kamasz király udvarában
A legújabb kötet 1521-be kalauzol minket, a Vitéz János Gimnázium két hetedikesének segítségével. A főszereplők teljesen eltérő háttérrel indulnak a múltba, míg Imi egy jóravaló, csendes fiú, akinek tulajdonképpen minden rendben van az életében, addig Zsófi egy egyre inkább diszfunkcionáló családból jön, ahol a szülők megromlott viszonya és a bátyja bezárkózása teljesen a feje tetejére állítja a lány életét. Így érkeznek meg II. Lajos udvarába, ahol semmi sem olyan, mint ahogy azt a történelemkönyvekből megismerték.
A szerző alapos felkészültséggel mutatja be az 1520-as évek Budáját, a soknemzetiségű királyi udvartól kezdve a helytörténeten át a korabeli hatalmi, gazdasági viszonyokig, feltárja azokat a nem sokat emlegetett rétegeit is a kornak, amik végül az 1526-os tragédiához vezettek. Kiderül az is, hogy hiába a sok száz éves távolság, a kamaszok, régen is, most is szinte ugyanolyanok voltak. Ugyanis mikor Zsófi és Imi megérkezik, rá kell döbbenniük, hogy II. Lajos, Török Bálint, Majláth Imre és a királyné, Mária valójában nem a tankönyvekből ismert komoly, komor figurák, hanem olyan kamaszok, akik maguk is küzdenek önmagukkal, keresik a helyüket a világban. Ami korántsem olyan egyszerű, hiszen közben egy ország súlya is nyomja a vállukat.
Rojik Tamás: A generális talizmánja
Mihez kezdjen két kamasz, akik közül az egyik ráadásul soha életében nem figyelt még oda töriórán, amikor 1705-ben, a Rákóczi szabadságharc idejében találja magát? Most akkor mi van a kurucokkal meg a labancokkal? Miért olyan fura ízű a 18. századi zabkása? Hogy lehet, hogy alig hallani magyar szót a korabeli Budán? Hogy mennek át az emberek Pestre, ha nincsenek hidak? Ezekre a kérdésekre - és még sok másra - mind választ kapsz A generális talizmánjából!
Gittában és Áronban a történet kezdetén aligha van bármi közös. Mégis úgy alakul, hogy együtt fedezik fel a platánfa titkát, aminek köszönhetően 1705-ben lyukadnak ki. A Rákóczi szabadságharcban lerombolt Budára érkeznek, ahol ráadásul csak elvétve hallani magyar szót. Megismerkednek Vak Bottyánnal, és azt is megértik, hogy a 300 évvel ezelőtt élt emberek ugyanúgy féltek, szerettek, reménykedtek, mint most ők.
Végülis éppen Bottyán lesz az, aki miatt a két gyerek jóval tovább marad a 18. században, mint tervezték: a generális csata közben elveszíti híres talizmánját, ami állítólag védelmet ad neki, Gitta és Áron pedig elhatározzák, hogy visszajuttatják hozzá....
Majoros Nóra: A néma táltos
Mi kell egy Nomád Burgerhez? Mi mindenhez értenek a cserkészek? Hogyan pelenkáztak egy kisbabát ezer évvel ezelőtt? Mi a teendő, ha rád gyújtanak egy nádast? Ha hőseinkhez hasonlóan követed Tempi Bori nénit a platánfában található időalagútba, mindenre megkapod a választ!
Imi és Márk a legkevésbé sem nevezhetők barátoknak, a sors mégis úgy hozza, hogy az időalagúton át a honfoglalás előtti időkbe keverednek. Vajon hogy boldogul a nagydumás, ha senki nem érti a nyelvet, amit beszél? Vajon megtalálja magában a bátorságot és a határozottságot a csendes kiscserkész? És egyáltalán, milyen volt az élet a Kárpát-medencében a magyarok előtt? Majoros Nóra kalandos regényéből kiderül!
Rendeld meg itt!
Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood
A film, mint művészeti ág elképesztően gyorsan, és hihetetlenül nagyot ugrott az elmúlt száz évben. Ma már természetesnek vesszük a helyét és értékét a szórakoztatóiparban és a művészeti diskurzusban egyaránt, de nem volt ez mindig ilyen egyértelmű! Zágoni Balázs regényéből megismerhetjük a magyar némafilmforgatás kezdeteit, a kolozsvári nyári színkört és Kertész Mihályt is, aki később az Oscar-díjad Casablancát rendezte.
Hetedikeseink, Karola, Bende és Fejó kétszer is visszautaznak az időben, először 1914-be, az első világháborút megelőző napokba, másodszor pedig 1917-be, amikor is részt vesznek IV. Károly koronázási ünnepségén. A 21. századi főszereplők első kézből ismerik meg a világháború előtti Erdély nemzetiségi problémáit is a kor pezsgő színházi élete mellett. A regény "történelmi hőse", Bánffy gróf karakterén keresztül az olvasó árnyalt képet kap a helyzetről, és jobban megértheti, mi is vezetett a világháború után Trianonhoz.
A történet kiválóan egyensúlyoz felszabadult és mély, nevettető és szívszorító jelenetek között, és bravúros könnyedséggel hozza közelebb ezt a napjainkat is aktívan meghatározó történelmi időszakot a mai kamaszokhoz.
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Az 1956-os eseményekről regényt írni bátor és nehéz vállalás. Részben valószínűleg pont ezért a gyerekeknek szóló irodalmat nagyítóval kell keresni, pedig rendkívül fontos, meghatározó és sorsfordító napjai a magyar történelemnek.
A négy főszereplő, Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úti céljául 1956. október 23-át. Az ok, amiért ebbe az időszakba szeretnének visszatérni, Lóri dédapja, aki részt vett a harcokban: őt szeretnék megtalálni a tömegben. Néhány iskolai ünnepség és a töriórán elhangzottak nem tudják felkészíteni őket arra, mi várja őket, amikor a múltba visszaérnek.
Tankok, puskák, lövések - és sok velük egykorú gyerek a felkelők között. Egy mai kamasz számára ezek szinte elképzelhetetlen dolgok. Nagyon fontos kérdéseket feszeget a regény: négy mai kamasz hogyan tudja feldolgozni ezeket a kőkemény helyzeteket? Mihez kezdenek a lázadó tömegben, akiknek sohasem kellett ilyen helyzettel szembenézniük? Mit jelent a szabadság most, és mit jelentett 65 évvel ezelőtt?
Tedd kosárba itt!
Mészöly Ágnes: A királyné violája
Mátyás király udvarába kalauzol minket ez a regény, aminek már az első oldalai is szuper viccesek.
Négy diákot kísérünk el a kalandjaikra és megismerkedünk a kor legfontosabb történelmi szereplőivel. A humornak ebben a kötetben tényleg kulcsszerepe van, emiatt a játékosság miatt néha szinte elfelejtettem, hogy nem a 21. században járunk. Ez a regény tulajdonképpen egy izgalmas krimi, amiben nem mellesleg tonnányi érdekes információ van elrejtve.
Kalandra fel, kutassuk fel együtt Beatrix királyné ellopott hangszerét!
Tedd a kosaradba itt!
Wéber Anikó: Az ellenállók vezére
A kiegyezés kora már közelebb van az időben, Wéber Anikó pedig láthatóan nagyon szereti ezt az időszakot, és nagyon beleásta magát az érdekességekbe, ezekből itt különösen sokat kapunk. A gyerekek beleshetnek Ferenc József koronázási ünnepségébe, megismerkednek Erzsébet királynéval és a kor nagy politikusaival is. Betekintést nyerhetnek intrikákba, sőt, állást foglalnak Kossuth-tal kapcsolatban. Engem különösen szórakoztatott, ahogy alkalmazkodni próbáltak a számunkra már végtelenül furcsa illemszabályokhoz és szokásokhoz.
Vessétek bele magatokat az 19. század legizgalmasabb kalandjába – farmernadrágban!
Tedd kosárba a könyvet!
